Navigációs műhold Japánból
(Rovat: Navigáció és térképészet, Japán a világűrben - 2017.06.01 07:15.)

A QZSS nevű műholdrendszer második tagja közel hét év után követi az elsőt. Egy napos keringési idejű, 44 fokos hajlásszögű pályára kerül.

A QZSS (Quasi-Zenith Satellite System, zenitközeli műholdak rendszere) első képviselője még 2010. szeptember 11-én állt pályára Japánból. Akkor arról volt szó, hogy három műholddal 2013-ra teljesen kiépül a rendszer. Ennek ellenére most, 2017. június 1-jén, magyar idő szerint 2:17-kor startolt a QZS-2 (Micsibiki-2 vagy angolos átírással Michibiki-2) műhold. A Japán Űrügynökség (JAXA) H-2A hordozórakétája a megszokott indítóhelyéről, Tanegashima szigetéről emelkedett a magasba. Jelenleg összesen négy műhold szerepel a tervekben, a hátralevő kettőt pedig most már hamarosan, 2018 elejéig elindítják.

A hordozórakéta a startra való előkészítés közben. (Kép: Mitsubishi Heavy Industries)

A QZSS célja lényegében a világszerte jól ismert amerikai GPS műholdas navigációs rendszer kiegészítése. Ugyanolyan frekvencián sugároz rádiójeleket, amiket a felhasználók helymeghatározó vevőberendezése a GPS jeleivel együtt fel tud dolgozni. A speciális pálya segítségével biztosítják, hogy a japán műholdak Japán területről nézve az idő legnagyobb részében a horizont fölött nagy magasságban tartózkodjanak. Így például városi környezetben, a magas épületek között is nagyobb az esélye, hogy a vevő elegendő számban „találjon” olyan műholdakat, amelyek felé a látóirány szabad.

Nagyvárosi környezetben a folyamatos helymeghatározás biztosításához előnyös, ha a zenit közelében minél több navigációs műhold látszik. A japán QZSS holdak az amerikai GPS rendszert egészítik ki. (Kép: National Space Policy Secretariat)

A QZSS másik funkciója a GPS műholdas hely- és időmeghatározás pontosságának növelésén túl a felhasználók informálása arról, ha netán valami probléma lépne fel a rendszerrel vagy valamelyik műholdjával. Ez alapvető fontosságú a kritikus alkalmazásoknál.

A 4 tonnás QZS-2 műholdat a Mitsubishi Electric Corporation építette. A startot követő mintegy 30 percen belül önállósult a rakéta második fokozatától. Egyelőre elnyúlt átmeneti pályára került, 250 km és 36 140 km között változó felszín feletti magasságban kerülve meg a Földet. A pályasík közel 32°-ot zár be az egyenlítői síkkal. Innen két héten belül saját hajtóműveivel éri el a sokkal kevésbé lapult geoszinkron pályát, amelynek hajlásszöge 44° lesz. A végső pálya földközeli és földtávoli pontjában a műhold rendre 33,1 ezer és 38,5 ezer km-re távolodik el a felszíntől. Hasonló pályán kering a 2010-ben felbocsátott első japán navigációs hold is. Az űreszköz korszerűbb az előzőnél, sikerült csökkenteni a tömegét, kompaktabb napelemekkel szerelték fel. Így végeredményben több hajtóanyagot tud magával vinni. Emiatt tervezett élettartama 12 évről 15 évre növekedett.

A most felbocsátott QZS-2 műhold tervezett pályája és annak földfelszíni vetülete. A műhold naponta 8 órán át tartózkodik majd a zenit közelében Japánból nézve. (Kép: QZSS)

A mostani volt a 2001-ben bemutatkozott H-2A rakéta 34. repülése, idén már a harmadik.