GLONASSZ: új generáció sorozatgyártásban
(Rovat: Navigáció és térképészet, Orosz alkalmazási holdak - 2015.06.26 12:15.)

Oroszország megkezdte a GLONASSZ-K1 navigációs holdak sorozatgyártását.

A fenti bejelentést a Roszkoszmosz tette a múlt héten. A lépés biztosítja az orosz műholdas helymeghatározó és navigációs rendszer működését és korszerűsítését 2017–2019 között. (A legújabb generációt képviselő, most sorozatban gyártani kezdett műholdakból kísérleti jelleggel egy-egy űreszközt már pályára állítottak, 2011-ben és 2014-ben. – A szerk.)

A harmadik generációs GLONASSZ-K (Uragan-K) holdak élettartama az eddigieknél hosszabb, 10-12 év lesz, tömegüket pedig sikerült 935 kg-ra csökkenteni. Egyelőre a K1 altípus gyártásába kezdenek, utána a még fejlettebb K2-t tervezik. A műholdak javított zavarvédelemmel vannak ellátva és a meglévő (L-sávú) frekvenciák egy továbbival egészülnek ki. Ennek hasznát a felhasználók élvezik, hisz az eddigi kettő – L1-es (1,6 GHz) és L2-es (1,2 GHz) – helyett egy harmadik (L2c jelű, 1,1 GHz-es) frekvencián is dolgozhatnak majd a megfelelő képességű vevőberendezések. Ez pedig lehetővé teszi, hogy bizonyos méréseket akkor is elvégezhessenek majd, ha egy (esetleg kettő) GLONASSZ frekvenciasávban valamilyen természetes vagy mesterséges zavarás jelenik meg.

Egy készülő GLONASSZ-K műhold. (Kép: Resetnyev)

Ahogy az olvasóink előtt ismert, a GLONASSZ rendszert még a Szovjetunió fejlesztette ki a hidegháborúban, válaszul az amerikai GPS rendszerre. A GLONASSZ viszont egészen a közelmúltig nem nagyon tudta műszaki paramétereiben és megbízhatóságában megközelíteni az amerikai rendszert. Felhasználóinak száma pedig még ma is jelentősen elmarad az amerikai rendszert használókétól. A GLONASSZ-t az Orosz Légi és Űrvédelmi Erők üzemeltetik – hasonlóan a GPS-hez, melyet az Amerikai Légierő (USAF) működtet. Jelenleg 28 GLONASSZ műhold található a Föld körül, 19 100 km magasan húzódó, 65°-os hajlásszögű körpályákon. Igaz, közülük csak 24 működik. Ez azonban megfelel a teljes kiépítésnek. Az új műholdakat (kisebb tömegüknek köszönhetően) kettesével, Szojuz-2.1b/Fregat-M hordozórakétákkal indítják. Újdonság, hogy ezek a holdak is hordozhatják majd a KOSZPASZ-SARSAT műholdas kutató- és mentőrendszer vészjeleit vevő és azokat a Földre továbbítani képes adó-vevő egységeit.