Startra kész az első „európai” Szojuz
(Rovat: Navigáció és térképészet, Orosz hordozórakéták - 2011.10.18 06:15.)

A Szojuz VS01 rakétát, két európai Galileo IOV navigációs műholddal az orrkúpjában, október 14-én szállították indítási helyére, ahol már startra kész állapotban várja a 2011. október 20-ra tervezett történelmi jelentőségű indítását.

A Szojuz VS01 startja több szempontból is történelmi jelentőségű lehet. Elsőként indítanak majd Szojuz típusú rakétát a francia guyanai űrrepülőtéren megépített új starthelyről, elsőként indulhat ilyen típusú rakéta nem orosz üzemeltetésű indítóhelyről, a szállítandó két műhold pedig az első két példánya az európai navigációs holdak összesen 30 darabosra tervezett konstellációjának. A Galileo a jövőben részben helyettesítheti, részben kiegészítheti az amerikai GPS és az orosz GLONASSZ rendszert Európában és a világ más tájain is.

Sikeres indítás esetén a jövőben a közepes teljesítményű Szojuz jól kiegészítheti az Európai Űrügynökség (ESA) már jól ismert nagy teljesítményű Ariane-5, valamint az újabb fejlesztésű, kis teljesítményű Vega hordozórakétáit, így növelve az ügynökség flexibilitását és versenyképességét. Ami a hasznos terhet illeti, a Galileo navigációs műholdrendszer kiépítése az ESA és az Európai Unió közösen futó projektje. Az első fázisban még két, a most indítandókhoz hasonló Galileo IOV (In-Orbit Validation, a rendszer előzetes kipróbálására szánt) hold kerül keringési pályára, valamikor a jövő év során. A tervek szerint a négy holdból álló kezdeti rendszerrel próbaüzemelést végeznek majd. Bevizsgálják a műholdak egyes berendezéseit, különös tekintettel a fedélzeti atomórák működésére, amelyek pontossága és biztos üzeme elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy egy jól működő, független európai navigációs hálózat alakuljon ki. Ha a rendszerek jól vizsgáznak, megépülhetnek a további műholdak, amelyeket a jövőben már teljes egészében az Európai Bizottság menedzsel és finanszíroz.

Az alábbi angol nyelvű összefoglalóban további részleteket is megtudhatunk a projektet illetően, többek közt légi felvételről láthatjuk az újonnan elkészült Szojuz indítóállást is.

(Film: ESA)

A Galileo műholdakat Föld körüli pályára juttató háromfokozatú Szojuz ST-B rakétát vízszintes helyzetben szállították el az előkészítő csarnokból, ahol ezt megelőzően elvégezték a Szamarában (Oroszország) gyártott rakétafokozatok végső összeszerelését. Az indítóhelyhez vezető kb. hatszáz méteres, vasúton megtett út után a komplexumot az emelő gépezet segítségével állították függőleges helyzetbe, így került a rakéta a végső indítási pozícióba. Az új mozgatható szerelőállvány speciálisan a Szojuzhoz, és a Kourouból végzett indításokhoz tervezett épület. Nem csak a szerelési munkálatok elvégzésére alkalmas, de arra is, hogy hasznos terhével együtt megvédje a már indításra előkészített rakétát a páradús trópusi környezettől.

A Szojuz VS01 és az első Galileo IOV navigációs műholdpár, a Kourouban (Francia Guyana) megépített új indítóállásban, 2011. október 14-én. A vízszintes helyzetben összeszerelt, majd függőleges helyzetbe emelt rakéta csúcsára már az indítóállásban helyezték fel a hasznos terhet. A végső szerelési munkálatokat az erre a célra megépített, a képen hátratolt állásban látható mozgatható állványon végezték. (Kép: ESA)

A két Galileo IOV műholdat még október 12-én rögzítették egymáshoz, illetve a repülés során a két műholdegységet együtt tartó speciális rögzítő szerkezethez. Ennek segítségével később a Fregat-MT végfokozathoz kapcsolták, majd végül felkerültek a védőburkolatok is.

A két Galileo IOV navigációs műhold felszerelése a Fregat-MT végfokozatra. Felemelkedés közben és a repülés további szakaszában egy központi rögzítő egység tartja majd együtt a két űreszközt, amíg a 23 222 km magas tervezett keringési pálya elérése után le nem válnak róla. (Kép: ESA)

Az így összeállított Upper Composite (felső egység) szintén október 14-én került a starthelyre, ahol egy daru segítségével felülről emelték be a végső helyére. Az európai űrrepülőtérről startoló legelső Szojuz és hasznos terhe, az első két Galileo műhold tehát már indításra készen várakozik.

A 2011. október 12-én felszerelt két Galileo IOV műhold helye a rakéta csúcsán. (Ábra: ESA / P. Carril)

A munkálatokról további felvételek itt elérhetők.

Végül két videó-összeállítást ajánlunk a figyelmükbe. Az elsőből megtudhatjuk, honnan indultak a rakéta darabjai, milyen utat tettek meg az indítóhelyig, és miért is bír különös jelentőséggel az, hogy a továbbiakban az Egyenlítő közeléből indulhatnak Szojuzok. Előzetesként csak egy adat: a Kourouból indított Szojuzok hasznos terhe 3 tonna lehet, míg ugyanilyen teljesítményű rakétával eddig csak maximum 1,7 tonna terhet tudtak pályára állítani geostacionárius átmeneti pályára (GTO).

(Film: mercator.ru)

A másik, 3D-s összeállítást a Galileóról és a műholdas helymeghatározás szerepéről elsősorban azon olvasóink figyelmébe ajánljuk, akik rendelkeznek térbeli fényképek és videofelvételek megtekintéséhez alkalmas piros-kékeszöld színű szemüveggel.

(Film: ESA)