Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

GLONASSZ: itt a legújabb generáció
(Rovat: Navigáció és térképészet, Orosz alkalmazási holdak - 2011.02.27 08:15.)

Szombaton Pleszeckből, Szojuz hordozórakétával állították pályára az orosz navigációs műholdrendszer új, K jelű sorozatának első képviselőjét.

Most először fordult elő, hogy nem a kazahsztáni Bajkonurból indult egy GLONASSZ műhold. S nem is Proton rakétával, hanem Szojuzzal. A start február 26-án, magyar idő szerint 4:07-kor történt az észak-oroszországi indítóhelyről.



Sorakozó, jelentéstétel, indulás a szerelőcsarnokból a starthelyre. (Képek: Roszkoszmosz)

Természetesen nem csak a pályára állítás körülményei jelentik az újdonságot a GLONASSZ-K sorozattal kapcsolatban. A legújabb műhold-generáció tagjainak az eddigieknél kisebb lesz a tömege (1450 kg helyett 750 kg). Újfajta jeleket is sugároznak majd, várható élettartamuk pedig 10 évre nő. A jelentős tömegcsökkentést az tette lehetővé, hogy ez az első olyan GLONASSZ műhold, amelynek minden alkatrésze vákuumban is képes üzemelni, vagyis nem szükséges egyes részeit nyomás alatt tartani. Az eddigi 2 helyett 5 navigációs jelet sugároz majd a felhasználóinak.

A jelek szerkezetében végrehajtott változás jelentős lépés a világ globális helymeghatározó rendszereit együttesen használni kívánó alkalmazók (illetve a vevőberendezések gyártói) számára. A GLONASSZ ugyanis eddig úgy működött, hogy a különböző műholdjai kicsit eltérő frekvenciákon sugározták ugyanazokat a moduláló kódokat. Az amerikai GPS – és a készülő európai Galileo is – más módon segít azonosítani, hogy melyik műholdjáról származik a jel: a vivőfrekvencia megegyezik, a kódolás eltérő. Most, a K műholdsorozattól kezdve a GLONASSZ eddigi két sávjában megjelenik a többi navigációs műholdrendszeréhez hasonló kódosztásos elven előállított jel is (1176,45 MHz és 1575,42 MHz frekvenciáknál), miközben természetesen a régi fajta is megmarad, a folytonosság érdekében. Emellett a régi típusú, frekvenciaosztásos sugárzást egy új, L3 jelű sávra (1197,648–1212,255 MHz) is kiterjesztik.

Az előző, M sorozat darabjait 7 évre tervezték. Tavaly decemberben ezek közül járt szerencsétlenül egyszerre három is, amikor a Proton rakéta végfokozatának hibájából nem tudtak a pályára álláshoz elegendő nagyságú sebességre szert tenni, s a Csendes-óceánban végezték. Így egy kicsit késik a még a szovjet időkben elkezdett, az utóbbi években új erőre kapott orosz navigációs műholdrendszer teljes, globálisan elérhető, egyszerre 24 működő űreszközt feltételező kiépítése. A navigációs rádiójeleket sugárzó műholdak közül jelenleg 22 áll szolgálatban. A mostani bemutatkozó GLONASSZ-K start után még az idén újabb három régebbi, M sorozatú űreszközt is pályára szeretnének állítani.

A jövőben az új, kisebb tömegű GLONASSZ-K holdakat akár kettesével Pleszeckből (Szojuz-2-1a rakétákkal, Fregat végfokozattal), akár hatosával Bajkonurból (Proton-K rakétákkal, Briz-M végfokozattal) is pályára állíthatják.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020