Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Természetátalakítás Japánban
(Rovat: Mezőgazdaság, Környezetünk védelme - 2020.02.08 07:15.)

Japán egykor második legnagyobb tavát húsz év alatt szinte teljesen feltöltötték. A mezőgazdaság virágzik, de a környezet megsínylette.

Az 1950-es években a 220 km2-es Hachiro-tó még Japán második legnagyobb tava volt (a Balatonnál valamivel nagyobb, 672 km2-es Biva-tó mögött), Honshu északi részén, az Akita prefektúrában. A helyzet 1957-ben kezdett megváltozni, amikor a hatóságok a tó területének legnagyobb részét feltöltötték, és rizsföldekké alakították, hogy megelőzzék a térségben az élelmiszerhiány kialakulását. Két évtized leforgása alatt a sekély tó legnagyobb részéről kiszivattyúzták a vizet, és a fenékről kikotort iszappal feltöltötték. 1977 márciusára a 85,2 milliárd dolláros projekt eredményeképpen 172 km2 termőföldet nyertek, ahol 1964-ben létrehozták a jelenleg 3000 lakosú Ogata falut. Ez Japán legalacsonyabban fekvő területe, 4 méterrel a tengerszint alatt fekszik. Az egykori tóból mindössze 48,3 km2 vízfelület maradt meg, így a tó területét tekintve már csak a 18. az ország tavai között.

A megmaradt tavat, a feltöltött területet és az ott kialakított megművelt földeket 2014. szeptember 27-én fényképezte le a Landsat–8 műhold az OLI (Operational Land Imager) kamerával.


A Hachiro-tó feltöltésével kialakított 172 km2 területű termőföld a Landsat–8 2014. szeptember 27-i felvételén. (Kép: NASA EO / Lauren Dauphin / USGS)

Az új szárazföld kerülete mentén ovális gátat építettek, hogy a mezőgazdasági területet megvédjék az árvizektől. A tó délnyugati végében árapálykaput építettek, ami megakadályozza, hogy a Japán-tenger sós vize beáramoljék a területre, aminek következtében a korábbi brakkvíz (félsós víz, sós és édesvíz keveréke) édesvízzé alakult. Ezen kívül a területen csatornarendszert alakítottak ki, szivattyúállomásokkal, így szabályozni tudják a vízszintet és a víz sótartalmát. A tó megmaradt részét több folyó táplálja, jelenleg a tó vizét öntözésre és ivóvíz nyerésére használják, de a tóban halászat is folyik.

Az 1960-as években az Ogata faluba telepített, földművelő családokat egész Japánból válogatták össze. A letelepedők az országos átlagnál tízszer nagyobb földterületet kaptak. A projekttel azt akarták bizonyítani, hogy Japán világviszonylatban is versenyképessé tudja tenni mezőgazdaságát. A bizonyítás sikerült, a terület rizsföldjein Japán legmagasabb terméshozamait sikerül elérni. Ugyanakkor a fölös tápanyagok bemosódnak a Hachiro-tó megmaradt részébe, aminek következtében a tó erőteljesen eutrofizálódik, rendszeresek a veszélyes algavirágzások.


A Hachiró-tó, amikor még Japán második legnagyobb tava volt. (Kép: ogata.or.jp)

A projekt bírálói szerint a tó feltöltése hiba volt. Egyesek a vizes élőhelyek elvesztését fájlalják. Mások rámutatnak arra, hogy a projekt befejeződése után rövid időn belül túltermelés alakult ki rizsből. A korábban virágzó halászat is megszenvedte a változást, mert a víz sótartalmának csökkenése miatt megváltozott a halfajok összetétele, az újonnan megjelenő fajok veszélyeztetik az őshonosakat.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020