Nyomógázból hajtógáz
(Rovat: MESSENGER - 2014.12.26 08:15.)

Egy új eljárással akár egy hónappal meg fogják tudni hosszabbítani a Merkúr körül keringő MESSENGER űrszonda működési élettartamát.

Az amerikai MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) több mint egy évtizedet töltött a világűrben, ebből közel négyet a Naprendszer legbelső bolygója, a Merkúr körüli pályán keringve. Úgy tűnik, működési élettartamának végét mégsem az egyik kulcsfontosságú fedélzeti berendezésének meghibásodása, hanem a kifogyó üzemanyag jelenti majd. Az űrszonda már alig rendelkezik némi maradék hidrazin hajtóanyaggal. Ha ez elfogy, akkor a továbbiakban nem tudják ellensúlyozni a pályamagasság folyamatos csökkenését, így a MESSENGER egy idő után – a becslések szerint 2015 márciusában – a bolygó felszínébe csapódik és megsemmisül.

(Kép: NASA / JHU APL / Carnegie Institution of Washington)

A NASA szakemberei azonban kigondoltak egy olyan kreatív módszert, ami ha beválik, még akár négy héttel el tudja tolni az űrszonda közelgő végét, lehetővé téve további tudományos megfigyeléseket. Ez most, alacsony pályán azt jelenti, hogy az eddiginél nagyobb felbontású képeket tudnak készíteni a Merkúr felszínéről. Folytatják például a mágneses térre vonatkozó méréseket is. Az eddig még sosem alkalmazott eljárás lényege, hogy az üzemanyagrendszer nyomás alatt tartásáért felelős gáznemű héliumot használják hajtóanyagként, de az addigra kifogyó folyékony hidrazin fúvókáin keresztül kiengedve. Ennek a hatásfoka sokkal gyengébb ugyan, de más megoldás már nem lesz, s amíg a héliumkészlet kitart, elegendő lehet a pályamagasság-csökkenés ellensúlyozására.

Hideg, nagy nyomású gázzal – tehát nem égéssel – működő manőverező hajtóműveket természetesen alkalmaznak más űreszközöknél. A hélium erre a célra nem a legcélszerűbb anyag, mivel az atomok kis tömegűek, a kiáramló gázsugár impulzusa kicsi. Nyomógáznak viszont pont az alacsony tömegszáma miatt alkalmas a hélium, ezért alkalmazták a MESSENGER esetében is.

A MESSENGER pályájának Merkúr-közeli pontja jelenleg 100 km magasságban van a felszín felett, az idő előrehaladtával egyre alacsonyabb lesz. A következő pályakorrekciós manővert 2015. január 21-ére tervezik. Az addigra 25 km-re csökkenő értékről kb. 80 km-re szeretnék emelni a magasságot.

A MESSENGER programjával kapcsolatos hír, hogy a hivatalos névadásban illetékes Nemzetközi Csillagászati Unióval (IAU) közösen pályázatot hirdettek Merkúr-kráterek elnevezésére. A javaslatok beküldési határideje 2015. január 15. Az öt kijelölt krátert a Merkúron a hagyományoknak megfelelően művészekről fogják elnevezni, erre várják a javaslatokat. (A Merkúr térképén egyébként jelenleg öt magyar vonatkozású név olvasható: Bartók Béla, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály és André Kertész. – Utólagos kiegészítés: az IAU legfrissebb listája szerint a hatodik magyar vonatkozású Merkúr-kráter Petőfi Sándorról kapta a nevét, tavaly március 15-én. Köszönjük Both Elődnek az észrevételt!)