Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Mi lesz a MESSENGER-rel?
(Rovat: MESSENGER, Távoli világok kutatói - 2013.03.13 07:15.)

A napokban hivatalosan lejár a Merkúr körül keringő amerikai szonda egyszer már meghosszabbított programja. Kezdeményezték a további hosszabbítást, döntés egyelőre még nincs.

A MESSENGER (teles nevén MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) végül mindenképpen becsapódik majd a bolygó felszínébe, de a kutatók szerint nem mindegy, hogy előtte még további méréseket végez, vagy a NASA támogatása híján nem tudják üzemeltetni fedélzeti műszereit. A MESSENGER az első űreszköz, amely pályára állt a Naprendszer legbelső bolygója körül, 2011 márciusában. A 446 millió dolláros űrszonda rendben átvészelte a Merkúr körüli munkára tervezett egy évet. Teljesen feltérképezte a bolygó felszínét. A tudományos programot további egy évig finanszírozta az amerikai űrügynökség. Ez jár le most március 17-én.

A MESSENGER programján dolgozó kutatók már kérvényeztek egy újabb két évre szóló hosszabbítást. Ennek a közepe felé már teljesen elfogyna a pályamódosításra használható hajtóanyag. Ezután a szonda fokozatosan egyre közelebb kerül a felszínhez, majd végül a Merkúrba csapódik. Addig azonban – így a szakemberek – még nagyon sok értékes adattal szolgálhatna, ha hagynák. Például a lassan csökkenő magasság következtében a felvételek felszíni felbontása egyre jobb lenne. 25 km-es magasságból már az eddigi legjobbaknál is tízszer élesebb képek készülhetnének, ami egyedülálló lehetőséget teremtene olyan dolgok felfedezésére, amiket eddig még nem láthattak. A meghosszabbított program lehetővé tenné egyes kiválasztott területek, érdekesnek tűnő felszíni alakzatok részletesebb megfigyelését.

A MESSENGER több ezer, hamis színezésű felvételének felhasználásával készült a bolygó forgó mozaikképe. Az eltérő színek a felszín anyagának változó összetételére utalnak. (Animáció: NASA / Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory / Carnegie Institution of Washington)

A következő időszakban nem csak a Merkúr lehetne kiváló célpont, hanem két, idén novemberben a Nap közelébe jutó üstökös is. Az egyiküket, a várhatóan igen felfényesedő, a Nap közvetlen közelében a telehold fényességét is elérő C/2012 S1 (ISON) jelű napsúrolót már előre kikiáltották az évszázad üstökösének. A Naphoz nálunk sokkal közelebb tartózkodó MESSENGER egyedi nézőpontból vizsgálhatná a különleges kis égitesteket. Ugyancsak érdekes lehetne a küszöbön álló naptevékenységi maximum hatásainak tanulmányozása, viszonylagos közelségből.

A MESSENGER csapata áprilisra várja, hogy döntés szülessen a szonda sorsáról. Addig is a megszokott módon folytathatják a fedélzeti berendezések adatainak gyűjtését és elemzését.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018