Randevúk a Phobosszal
(Rovat: Mars Express és Beagle-2, A Nap és bolygótestvéreink - 2008.07.18 05:00.)

Az európai Mars Express szonda a következő hetekben többször megközelíti a Mars nagyobbik holdját. A legnagyobb közelség idején, július 23-án 100 km-nél is közelebbről fényképezi majd az égitestet.

A megközelítések révén a Mars Express eddig egyedülálló méréseket végezhet a Phobosszal, a Mars belső és nagyobb méretű holdjával kapcsolatban.

A Mars Express 2007. januári felvétele a Phobosról, amint épp a bolygókorong felett látszik. (Kép: ESA / DLR / FU Berlin - G. Neukum)

Az elrepülések menetrendje a következő (zárójelben a legkisebb távolság a holdtól):

• július 12. (563 km)
• július 17. (273 km)
• július 23. (97 km)
• július 28. (361 km)
• augusztus 3. (664 km)

Bár magáról a Mars bolygóról kiváló minőségű, részletes felvételek készültek az ott keringő űrszondákról, a két hold – a Phobos és a Deimos – eredetéről még mindig meglehetősen keveset tudunk. Nem világos, hogy azok befogott kisbolygók, vagy a Marssal egyidőben, ugyanott keletkeztek. Az is lehet, hogy egy nagyobb marsi becsapódás során kidobódott anyag megmaradt darabjai.

A Mars Express nagyfelbontású sztereokamerájának közeli felvétele a Phobosról (2004. augusztus 22.). A távolság kevesebb, mint 200 km volt, a felszíni felbontás kb. 7 méter. (Kép: ESA / DLR / FU Berlin - G. Neukum)

A Mars Express korábban is repült már el a Phobos közelében, de nem ilyen kis távolságban. A mostani, 100 km-en belüli megközelítés érdekében külön pályamódosító manőverekre volt szükség. A nagyfelbontású sztereokamera (HRSC) olyan felszíni részleteket is fényképezni fog, amelyeket még soha. Az egyik cél a Phobos pontos digitális felszínmodelljének megalkotása. A kamera a 2009-ben indítani tervezett orosz Fobosz-Grunt űrszonda reménybeli leszállóhelyéről is készít felvételeket. A többi fedélzeti műszer a felszín anyagának összetételéről, hőmérsékletéről, valamint a Phobos plazmakörnyezetéről is gyűjt adatokat. Igyekeznek minél pontosabban meghatározni az égitest tömegét. A felszín alá „belátó” MARSIS radar két alkalommal (július 23-án és 28-án) működik majd.