Magyari Béla emléktáblája
(Rovat: Magyar a világűrben, Álmuk a világűr - 2019.08.08 06:15.)

2019. augusztus 8-án Magyari Béla emléktáblájának avatására kerül sor a Fiumei úti temetőben, 11 órai kezdettel.

A Magyar Honvédség kijelölt alakulatának katonai tiszteletadása mellett állítanak emléket az elhunyt űrhajósnak, akinek ezen a napon lett volna a 70. születésnapja. Hosszas keresés és egyeztetés után a honvédség képviselői és a családtagok közös megegyezése szerint esett erre a helyszínre a választás.

Mivel a kistarcsai Űrfa mellett lévő emléktábla különlegességéről is sokan kérdeztek, most itt látom az alkalmat, hogy beszámoljak a részletekről. Amikor a kivitelezésén gondolkoztam, elsőrendű volt a szempont, hogy az – Űrfához hasonlóan – egyedülálló legyen. A kialakult elképzelésemet végül is módosította az a cseppet sem elhanyagolható tény, hogy a Magyar Asztronautikai Társaság és a Kistarcsai Önkormányzat támogatóként jelentkeztek. A kompromisszum eredményeképpen az emléktábla méretei megmaradtak az általam megálmodottaknak, de más elosztásban kerültek véglegesítésre. Végül a kivitelező javaslatára még egy változtatás történt, a táblát tartó, 64 × 8 × 8 cm-es oszlop – statikai okból – 64 × 23 ×8 cm-esre módosult. Ezen helyezkedik el a 49 × 49 cm méretű, szöveget tartalmazó tábla. Ránézésre kevesen mondanák meg a felsorolt méretszámok alapján, hogy mi lehet ebben az egyedülálló, én sem teketóriázom tovább. Íme: a 49 cm jelenti Béla születési évét, a 64 cm (8 × 8) és a 8 cm pedig a hónapot és a napot (augusztus 8.) A 23-as szám április 23-ára utal, ami nemcsak halálának napja, hanem névnapja és az én születésnapom is egyben.

Eredeti magyar űrhajós levélpapíron készítettem el a rajzot...

...s a kistarcsai emléktábla pontosan ennek megfelelően készült el

Annak idején, amikor különféle pályázatokon indultunk, mindig április 23-át adtuk meg jeligének. Az egyik alkalommal, amikor II. díjat nyertünk, az eredményhirdetés utáni „fehér asztalos” beszélgetésen, a zsűri elnöke megkérdezte Bélát, hogy miért nem mondta el neki, hogy ki van a jelige mögött? Hiszen első díjat érdemeltetek volna. Pontosan ezért nem – válaszolta Béla, és valóban, mindig saját erejéből igyekezett boldogulni.

Mindig „Április 23.” volt a közös pályázataink jeligéje.