Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Eutelsat-9B és EDRS-A
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, GMES - Copernicus , Nyereség a kontinensnek - 2016.01.30 09:15.)

Az európai területek kiszolgálására készült távközlési hold egyben az ESA új geostacionárius adatátjátszó műholdrendszerének első tagja is. Megmagyarázzuk a rövidítést.

A start a kazahsztáni indítóhelyről január 29-én, magyar idő szerint nem sokkal éjfél előtt, 23:20-kor történt, az amerikai székhelyű International Launch Services (ILS) vállalat szervezésében. Az orosz Proton-M hordozórakéta Briz-M végfokozata, rajta az Eutelsat-9B műholddal már 10 perccel később elérte a Föld körüli térséget, de a végleges pálya kialakításáig még mintegy kilenc órát kellett várni. Ez idő alatt a Briz-M öt különböző időpontban lépett működésbe. A műhold január 30-án 8:32-kor érte el a kijelölt pályát és önállósult a végfokozattól.


A startra előkészített Proton rakétát felállítják a bajkonuri indítóhelyen. (Kép: Roszkoszmosz)

Az 5162 kg tömegű Eutelsat-9B gyártója az Airbus Defense and Space cég, tervezett működési élettartama 15 év. Televíziós műsorszórásra, nagy sávszélességű videoátvitelre szánják. A geostacionárius pályán 8° nyugati hosszúság fölé kerül, ahonnan Európa területét fedi le. Regionális nyalábjai Németország, Görögország, Olaszország, az északi és a balti államok, valamint Ukrajna felé irányulnak majd, ha a végleges pályamagasság elérése után aktivizálják fedélzeti transzpondereit. A megcélzott pozícióban jelenleg a 2006-ban indított Eutelsat-9A műhold szolgál, aminek a feladatát az új társa átveszi.


Az Eutelsat-9B műhold tesztelés közben. (Kép: Airbus Defense and Space)

A hagyományosnak mondható rádiós berendezéseken túl az Eutelsat-9B fedélzetén repül az Európai Űrügynökség (ESA) lézeres kommunikációs terminálja is. A most kiépíteni kezdett rendszer, az EDRS (European Data Relay System) célja a gyorsabb adatátvitel az alacsony Föld körüli pályákon keringő, jellemzően földmegfigyelő műholdak – a Sentinel sorozat tagjai – és a földi követőállomások között. Geostacionárius, vagyis a Földről megfigyelve az égen állni látszó átjátszóállomások segítségével kiküszöbölhető, hogy a földi követőállomások fölött gyorsan elhaladó alacsony pályás holdak csak korlátozott ideig legyenek képesek lesugározni adataikat az adott állomásra. Az EDRS-A rövidítés tehát az Eutelsat-9B fedélzetén repülő műszeregyüttest jelöli. A rendszer következő, C jelzésű tagja 2017-ben kerülhet a világűrbe. A globális lefedettség érdekében további, összesen négy berendezést szánnak a geostacionárius pályára, különböző földrajzi hosszúságok fölé. Az optikai adatátvitel sebessége elérheti az 1,8 Gb/s értéket. Az EDRS jövőbeli felhasználási lehetőségei között említik a Nemzetközi Űrállomással, de akár a levegőben tartózkodó robotrepülőgépekkel való kapcsolattartást is.


Az európai geostacionárius adatátjátszó műholdas rendszer működésének vázlata. Az alacsony pályás holdak és a földi irányítók magszakítás nélküli kapcsolatát megteremtő rendszerből most az EDRS-A állt pályára, egy kereskedelmi távközlési hold „vendégműszereként”. A következő lépés jövőre egy önálló geostacionárius műhold, az EDRS-C indítása lesz. (Kép: ESA)

Ha teljesen kiépül, az EDRS akár naponta 50 terabájt mérési adat lesugárzására lesz alkalmas. Az alacsony pályás földmegfigyelő holdakról lényegében késedelem nélkül érkezhetnek az adatok, ami tovább növeli azok felhasználási lehetőségeit például katasztrófahelyzetekben. Európa nem lesz rászorulva a Föld más területein telepített követőállomásokra sem.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019