Proton start, ezúttal sikeresen
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást - 2015.08.29 08:15.)

Az orosz nehézrakéta Bajkonurból egy távközlési műholdat állított pályára az Inmarsat számára.

Az indítás kritikus volt abból a szempontból, hogy az utóbbi években többször is kudarcot valló, fél évszázados múltra visszatekintő nehézrakéta most először állt munkába a legutóbbi balesete óta. (Május 16-án egy mexikói távközlési műhold veszett oda, a vizsgálatok egy tervezési hiányosságra visszavezethető műszaki hibát állapítottak meg a harmadik rakétafokozatban.) Egy újabb fiaskó igen nehéz helyzetbe hozta volna a Proton kereskedelmi indításait értékesítő amerikai-orosz ILS (International Launch Services) vegyesvállalatot az amúgy is éles versennyel jellemezhető hordozórakéta-piacon.

Az Inmarsat-5-F3 műhold augusztus 28-án, magyar idő szerint 13:44-kor startolt a kazahsztáni Bajkonurból. Csak 15 és fél óra elteltével, másnap (29-én) 5:15-kor vált le a Briz-M végfokozatról, amelynek ötszöri begyújtásával alakították ki a tervezett pályáját.

Egy Inmarsat-5 műhold a Föld körül. A sorozat tagjait a Boeing gyártotta, starttömegük több mint 6 tonna. (Fantáziakép: Boeing)

Ez a londoni székhelyű űrtávközlési cég Global Xpress mobil kommunikációs műholdrendszerének harmadik, utolsó tagja. Az Inmarsat-5-F1 még 2013 decemberében, az F2 jelű műhold idén februárban került Föld körüli pályára – mindkettő a most is használt Proton-M hordozórakétával. Az előbbi az Indiai-óceán térségét, a Közép-Keletet, Európát és Afrikát fedi le. Az utóbbi mostanában áll szolgálatba az Atlanti-óceán fölött, Észak-, Közép- és Dél-Amerika kiszolgálására. Ha a frissen felbocsátott, a 178° keleti hosszúság (a Csendes-óceán) fölé szánt hold eléri a közel 36 ezer km magas geostacionárius pályát és üzembe áll, a rendszer három műholdja már globális lefedettséget tud nyújtani a felhasználóinak. (Egy negyedik, tartalék Inmarsat-5 műhold gyártását már elkezdték.) A Global Xpress feladata repülőgépeken, hajókon, illetve a Föld más, a távközlési hálózatoktól távol eső vidékein tartózkodó felhasználók adatkapcsolatának gyorsítása, a korábbi L-sávú szolgáltatásnál nagyobb adatátviteli kapacitásra képes Ka-sávban. Ha minden jól megy, az 1,6 milliárd dollárból kiépített Global Xpress rendszer az idei év vége felé teljesen működőképes lesz.

A Global Xpress lefedettségének vázlata: a Föld, a geostacionárius pálya, és a három Inmarsat-5 műhold (F1, F2 és F3) „felülnézetből”. (Kép: Inmarsat)

A geostacionárius távközlési holdakat üzemeltető vállalatok szerint a globális piacon legalább három olyan rakétának (szolgáltatónak) kell lennie, amelyek indítási alternatívát jelentenek. Az elégséges választék biztosítja, hogy egy új űreszköz az elkészülte után elfogadható időn belül felbocsátható legyen, valamint a piaci verseny nem hagyja elszállni az árakat. Jelenleg az amerikai SpaceX a Falcon-9 rakétájával, valamint az ILS a Protonnal épp egy közelmúltbeli kudarc feledtetésén dolgozik. Az európai Arianespace cég Ariane-5 rakétája igen megbízható, de programja túlzsúfolt. Nemrég például azért veszített megrendelőt, mert az EchoStar számára nem tudták volna beilleszteni a kívánt startot a jövő évi naptárba. Az EchoStar végül az amerikai Lockheed Martin által kínált Atlas-5 rakétát választotta, amely elsősorban a magas árai miatt, illetve a zsúfolt startnaptár okán általában nem kedvelt megoldás a kereskedelmi műholdflotta-üzemeltetők számára. Az amerikai katonai megrendelések azonban csökkenőben vannak, így több alkalom szabadul majd fel az Atlas-5 rakéták számára. A Proton sikeres visszatérése mindenesetre kedvező hír a potenciális megrendelők számára.