A negyedik Ariane-5 indítás 2015-ben
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást - 2015.08.21 08:15.)

Az európai nehézrakétával egyszerre két távközlési műhold startolt, amelyek majd geostacionárius pályán működnek.

A legalább 15 évnyi működésre szánt műholdak két vezető távközlési szolgáltató, az Intelsat és az Eutelsat megrendelésére készültek és startoltak. Az Ariane-5 hordozórakéta VA225 számú repülése Kourouból (Francia Guyana) indult, augusztus 20-án, magyar idő szerint 22:34-kor.

A start előkészületei: a rakéta orrkúpja rákerül a műholdakra. (Kép: ESA / CNES / Arainespace / Optique video du CSG / G. Barbaste)

A rakéta orrkúpja alatt a felső pozícióban foglalt helyet az Eutelsat-8 West B jelű hold, így ez állt először önálló, elnyúlt átmeneti pályára. Az 5,8 tonna tömegű űreszköz építője a Thales Alenia Space. Televíziós műsorsugárzó kapacitása fölött az Eutelsat és az egyiptomi székhelyű Nilesat vállalat osztozik. Állomáshelye a geostacionárius pályán a 8°-os nyugati hosszúság fölött lesz, lefedettségi területe a Közép-Kelet és Észak-Afrika.

A másodiknak önállósult Intelsat-34 az amerikai Space Systems Loral cégnél készült, tömege 3,3 tonna. Üzemeltetője, az Intelsat latin-amerikai ügyfeleit szolgálja majd ki műsorsugárzással és szélessávú adatátvitellel. Használói közt tengerhajózási és légi közlekedési vállalatok is lesznek az Atlanti-óceán északi térségében. Geostacionárius pozíciója: 55,5° nyugati hosszúság

A kouroui űrközpontban közben folytatódnak a további indítások előkészületei. Az Arianespace vállalat idén összesen 11-12 startot tervez, beleértve az Ariane-5, a Szojuz és a Vega rakéták indításait is. Az Ariane-5 következő, szeptember végére tervezett (VA226 számú) repülését követően egy ausztrál (NBN-Co-1A) és egy argentin (ARSAT-2) távközlési műhold állhat geostacionárius pályára. A Szojuz rakéta VS12-es dél-amerikai indítása során az európai Galileo navigációs műholdrendszer újabb két tagja következik (szeptember közepén). A legkisebb Vega rakéta novemberben állíthatja pályára az Európai Űrügynökség (ESA) számára LISA Pathfinder szondát, amely a Nap–Föld rendszer L1 Lagrange-pontjához indul. Fő feladata a gravitációs hullámok detektálására szolgáló, a LISA (Laser Interferometer Space Antenna) programban használandó technológiai megoldások kipróbálása lesz.