TDRS: huszonöt év
(Rovat: Lássuk és halljuk egymást, A Space Shuttle program - 2008.06.03 06:00.)

A TDRS rövidítés sokaknak talán nem mond semmit, a rendszer mégis forradalmasította az adatátvitelt az amerikai űrhajók és műholdak, valamint a földi irányítók között.

Az Apollo űrhajókkal való kapcsolattartáshoz a Földön több helyen (különböző hosszúsági köröknél) felállított követőállomás-hálózatra volt szükség. A kiterjedt hálózat kiváltására állították pályára 25 éve, 1983 áprilisában a TDRS-1-et (Tracking and Data Relay Satellite, követő és adatátjátszó műhold).

A ma már közismert koncepció a következő: a geostacionárius – vagyis az Egyenlítő felett 36 ezer km magasságban, a Föld 1 napos forgási idejével pontosan megegyező keringési idejű – pályán tartózkodó műhold mindig egy adott felszíni pont fölött látszik. Így egy ilyen műholdhoz elegendő akár egyetlen, mindig ugyanabba az irányba tekintő földi követőállomás, hogy az adatok le- és feltöltését megoldja. Az űrbeli átjátszóállomás azután a Föld körül keringő űrhajókkal vagy más műholdakkal teremti meg a kapcsolatot.

A TDRS-1 „történelmi tettei” közé tartozott az első mobil összeköttetés az Északi- és a Déli-sark között, az első élő közvetítés továbbítása az Észki-sarkról. Ez volt az első műhold, amely az Internethez csatlakozott. Később újabb TDRS műholdak indultak, s a rövidítéshez még egy S hozzáadásával kialakult a TDRSS (vagyis az adatátjátszó műholdak rendszere, Tracking and Data Relay Satellite System). A hálózat ma 9 különböző geostacionárius pozícióban levő műholdból áll. Ez gyakorlatilag folyamatos kommunikációt biztosít az űreszközök és a Föld között. Amikor például a Nemzetközi Űrállomáson készült különleges képeket nézegetjük, vagy a Hubble-űrtávcső felvételeiben gyönyörködünk, nem is jut eszünkbe, hogy azok valamelyik TDRS hold révén jutottak el hozzánk.

A TDRS-1 a Challenger űrrepülőgép rakteréből indult, annak első repülésén (STS-6). A másodiknak szánt TDRS műhold a Challenger 1986-os katasztrófájában megsemmisült. Összesen 6 műhold került pályára valamelyik űrrepülőgéppel. A legutolsó három, új generációs TDRS már Atlas-IIa hordozórakétákkal startolt. (Kép: NASA)

A TDRSS sokat fejlődött az elmúlt negyed évszázad alatt, hogy kielégíthesse az újabb és megnövekedett igényeket. Első műholdja, az 1983-ban indult TDRS-1 azonban még ma is hűségesen működik. Feladata a Déli-sarkvidéken felállított amerikai Amundsen-Scott kutatóállomás adatainak továbbítása.