Űrkísérlettel az éhezés ellen
(Rovat: Különös találmányok, Az emberi élet védelme - 2016.11.30 07:15.)

Az ISS-en Samantha Cristoforetti evett először spirulina algát tartalmazó ételt. Az előállítása során szerzett tapasztalatokat most Kongóban próbálják hasznosítani.

A hosszú időtartamú űrutazások esetében előnyös lenne, ha az űrhajósok a fedélzeten tudnák megtermelni a táplálékukat, vagy legalább annak egy részét. Az ESA a MELiSSA (Micro-Ecological Life Support System Alternative, azaz mikroökológiai alternatív életfenntartó rendszer) projekt keretében már évek óta kísérletezik életfenntartó technológiákkal, hulladékok és melléktermékek újrafeldolgozásával, ami a hosszú időtartamú űrutazások önálló életfenntartó rendszerének kifejlesztését készíti elő. A zárt ökoszisztémákban a melléktermékekből élelmet, oxigént és vizet állítanak elő.

Szárított spirulina rudak. A cianobaktériumok közé tartozó spirulina alga igénytelen, gyorsan növekszik, ezért alkalmas az űrállomáson történő termesztésre. A MELiSSA projekt egyik belga partnere, az SCK CEN már régóta vizsgálja a spirulina fizikai és biológiai tulajdonságait. Tudásukat most Kongóban kamatoztatják. (Kép: SCK CEN)

Évek óta a kísérletek egyik népszerű alanya az Arthrospira baktérium, vagy ismertebb nevén a spirulina, mert könnyű termeszteni és gyorsan nő. A baktérium a szén-dioxidot oxigénné alakítja, nem zavarja a világűrben tapasztalható erős sugárzás, és fehérjében gazdag, ízletes táplék-kiegészítőként fogyasztható. Az ISS-es Andreas Mogensen olyan müzliszeleteket evett, amelyeket a MELiSSA rendszerben termesztett spirulinával dúsítottak.

A spirulina vizsgálata az SCK CEN belgiumi laboratóriumában. (Kép: SCK CEN)

Az Arthospira baktériumok közé tartozó spirulina mikroszkópos képe. (Kép: ESA / NASA)

A MELiSSA projekt belga közreműködője, az SCK CEN kutatóközpont kezdettől fogva a projekt keretében vizsgálj a spirulina génállományát, enzimaktivitását, fényelnyelő képességét, növekedését és tápanyag-felhasználását. Tapasztalataikat most a kongói Bikoro városban szeretnék hasznosítani. Kongóban a fő táplálék a fehérjében szegény manióka, ezt próbálják a sok fehérjét, A-vitamint és vasat tartalmazó spirulinával dúsítani. A kísérletekhez spirulinatermesztő kádakat használtak. Ezekben a vízhez kálium-bikarbonátot és más, helyben megtalálható anyagokat adva, rendszeres keveréssel a napfény hatására termelődő spirulina egy hatfős család számára biztosítja a táplálékkiegészítést. Az SCK CEN most helyi vállalkozókat keres, akik széles körben elterjeszthetnék az országban a spirulina termesztését.

A spirulina termesztése Kongóban. A vízhez kálium-bikarbonátot és más, helyben megtalálható anyagokat adva, rendszeres keveréssel a napfény hatására termelődő spirulina egy hatfős család számára biztosítja a táplálék-kiegészítést. (Kép: SCK CEN)

A Kongóban az egyik fő élelmet jelentő, de kevés fehérjét tartalmazó maniókát a sok fehérjét, A-vitamint és vasat tartalmazó spirulinával dúsítják. A spirulinát szárítva és őrölve adják az ételhez, táplálék-kiegészítőként napi 10 gramm fogyasztása elegendő. (Kép: SCK CEN)

Ugyanakkor az ISS-en is folytatni akarják a kísérleteket. Megpróbálják az Arthrospira baktériumot az ISS Columbus moduljában működő Biolab egységben termeszteni, hogy megtudják, hogyan viselkedik a spirulina a súlytalanságban.

Videó a MELiSSA projekt keretében az ISS-en a táplálék fedélzeti előállításának lehetőségét kutató vizsgálatokról. (Forrás: ESA)