Orosz–francia űregyüttműködés
(Rovat: Környezetünk védelme, Az emberi élet védelme , Űrpolitika - 2020.03.02 14:15.)

Februárban Moszkvában folytak együttműködési tárgyalások Franciaország és Oroszország között.

A Francia Űrügynökség (Centre national d'études spatiales, CNES) elnöke, Jean-Yves Le Gall és Dmitrij Rogozin, az orosz űrügynökség szerepét betöltő állami vállalat, a Roszkoszmosz főigazgatója Moszkvában tanácskozott a két nemzet űrbeli együttműködésének fejlesztéséről. A találkozó házigazdája a moszkvai francia nagykövet, Pierre Levy volt a francia nagykövetségen, 2020. február 14-én.

A megbeszélés központi témái a Szojuz hordozórakéták guyanai űrközpontból való felbocsátási lehetőségei, az űrgyógyászati ​​kutatásokkal kapcsolatos együttműködés, a Föld megfigyelése az éghajlatváltozás nyomon követésének érdekében, és a Holdon végzett kísérleteket érintő együttműködések voltak.

A két ügynökség vezetője tapasztalatokat cserélt a kooperáció legújabb sikereiről, amikor egy Szojuz rakétával 2019. december 18-án Francia Guyanából négy hasznos teher állt pályára: a COSMO-SkyMed második generációja az Olasz Űrügynökség (ASI) és az Olasz Védelmi Minisztérium számára, a Cheops az Európai Űrügynökség (ESA) számára, az ANGELS és az EyeSat a CNES és az OPS-SAT megbízásából, a Tyvak üzemeltetésében, az ESA nevében. A Soyuz immár a 23. küldetését teljesítette a Guyana Űrközpontból, 2019-ben ez volt a harmadik indítása, az indítóközpont pedig összesen kilenc sikeres repülést tudhatott maga mögött a tavalyi évben.

Le Gall és Rogozin ezután a folyamatban lévő és jövőbeli projektekre fordította figyelmét, különösen az élettudományok területén, hogy felkészüljenek a távoli világűrbe indítandó küldetésekre a közös Bion-M2/MTB-2 tervvel. Ennek célja, hogy tanulmányozzák az űrbeli környezet összetett biológiai hatásait. Napirenden voltak a SIRIUS-20 (Scientific International Research in Unique Terrestrial Station-20) izolációs projekt kereteiben belül végzendő francia tudományos kísérletek is. Ezek az orosz űrorvosi kutatóintézettel (Orvosbiológiai Problémák Intézete, IMBP) együttműködésben folynak. Megvitatták a CNES és az IMBP közötti, az élettani kutatásokat érintő együttműködést is (Cardiomed), amelynek első fázisa nemrégiben, 2020. február 3-án fejeződött be. Közös cél, hogy további vizsgálatokat végezzenek, különös tekintettel az agyi vérkeringésre, a szívizomra és a csigolyák porckorongjaira.

A találkozót a különféle területeken folytatott jövőbeli együttműködés lehetőségeinek felvázolásával zárták, például az éghajlatváltozás elleni küzdelem kapcsán az klímamegfigyelő hálózat (Space Climate Observatory, SCO) létrehozásával, a Guyana Űrközpontból induló Szojuz rakéták jövőbeni üzemeltetésével, és holdfelszíni kísérletek végzésével.