Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Éghajlat-változási kezdeményezés
(Rovat: Környezetünk védelme - 2017.07.16 07:15.)

A tavalyi év újabb melegrekordot hozott. A sarkvidéki jég mennyisége csökken, a tengerszint emelkedik. A műholdak objektív képet adnak a változásokról.

Becslések szerint a világtengerek vízszintje évente 3 mm-rel emelkedik. Ez a globális felmelegedés egyik legfenyegetőbb következménye, különösen az általában sűrűn lakott tengerparti zónák lakosságára nézve. A vízszint emelkedésének összetevőit nem egyszerű azonosítani, de a műholdak ebben is segítenek. Számszerűsíteni lehet a különböző forrásokból, így a gleccserek és a sarkvidéki jégtakaró olvadásából származó víz mennyiségét, illetve az általános felmelegedés következtében az óceánok hőtágulása miatt bekövetkező vízszintemelkedést. Ezen túlmenően a műholdak azonosítják az üvegházgázok forrásait, mérik a talajnedvességet és sok más, az éghajlatváltozás és következményei szempontjából fontos paramétert.

A tengerszint emelkedését okozó tényezőket bemutató animáció. A legfontosabb az óceánok hőtágulása, amelyet a globális felmelegedés okoz (9,9 mm/évtized, 30%), emellett a sarki jégtakarók (Grönland: 8,3 mm/évtized, 25%, Antarktisz: 3,6 mm/évtized, 11%) és a gleccserek olvadása (6,6 mm/évtized, 20%), valamint a szárazföldeken tárolt víz lefolyása (3,3 mm/évtized, 10%) is hozzájárul a vízszint emelkedéséhez. Regionálisan a tengervíz sótartalmában meglévő eltérések és a helyi hőmérsékleti anomáliák jelentős eltéréseket okozhatnak. Összességében 1993 és 2015 között a vízszint 72 mm-rel emelkedett, ami évi 3,3 millimétert jelent (Forrás: Planetary Visions)

A műholdas mérések nagy előnye a homogén és koherens adatsor, ugyanakkor a mérések időtartama rövid ahhoz képest, amilyen hosszú adatsorokra az éghajlatkutatóknak szükségük lenne. (Nem beszélve arról, hogy még a leghosszabb műholdas adatsorok is elenyészőek a földtörténeti folyamatok időléptékéhez képest. – B.E.)

Ugyanakkor egyre fejlődnek azok a módszerek, amelyekkel a különböző műholdak adatait össze lehet vetni egymással, de még így is előfordulnak hézagok a különböző küldetések által lefedett időszakok között. A minél hosszabb és minél egységesebb adatsorok létrehozása érdekében indította el az Európai Űrügynökség (ESA) az éghajlat-változási kezdeményezést (CCI, Climate Change Initiative). Ennek keretében a különböző földmegfigyelő műholdak méréseiből levezetett adatsorokat összehangolják egymással, előállítva a legátfogóbb, hosszú távú adatsorokat a Föld éghajlatát befolyásoló legfontosabb paraméterekre. Ezek az adatsorok egyértelműen alátámasztják az éghajlat változását.


A légköri szén-dioxid szintjének alakulása 2003–2015 között. A különböző színek a különböző földrajzi szélességű sávoknak felelnek meg, a vízszintes tengely alatt látható színkódnak megfelelően. Egyértelmű, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetésének csökkentése érdekében tett intézkedések ellenére a szén-dioxid-szint folyamatosan nő. (Kép: IUP, Univ. Bremen / SRON / Univ. Leicester / ESA / DLR / JAXA / NIES)

Az éghajlatváltozásról átfogó képet adnak az ESA új, digitális könyvei, amelyek interaktív térképeket és vezető kutatókkal készített interjúkat is tartalmaznak. Emellett a CCI nyílt adatportál (CCI Open Data Portal) az éghajlat-változási paraméterek iránt érdeklődő kutatók rendelkezésére áll.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019