Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Termokarszt az űrből
(Rovat: Környezetünk védelme, A hét képe - 2017.06.28 07:15.)

A kráter az éghajlatváltozás miatt, a permafroszt olvadása következtében jött létre. Mérete egyre csak nő.

Az aljazata domborzatával óriás falevélre emlékeztető kráter Északkelet-Szibériában, Jakutföldön található, a terület fővárosától, Jakutszktól 660 km-re, Batagaj település közelében. Utóbbiról kapta a nevét: Batagajka. Legnagyobb szélessége (jelenleg) meghaladja a 800 métert, hossza megközelíti az egy kilométert, de a kráterből északkelet felé csaknem másfél kilométer hosszan beszakadt völgy nyúlik ki. A meredek falú kráter mélysége a 100 métert is megközelíti.


A Landsat–8 műhold 2016. június 7-i felvétele a Batagajka-kráterről. (Kép: NASA Earth Observatory)

A Batagajka-kráter az úgynevezett termokarszt képződmények közé tartozik. Ezek többségében szabályos alakú tó képződött, a Batagajka esetében azonban nem ez a helyzet. A termokarszt kialakulásáról a geográfus Telbisz Tamás a Földgömb egy régebbi számában így ír: Szibériában hatalmas területeket borít olyan laza üledék (többnyire szél fölhalmozta lösz), amelynek a jégtartalma igen magas, és akár a kőzet térfogatának felét-háromnegyedét is kiteheti! Amikor ebből a kőzetből kiolvad a jég, az olyan, mintha annak felét-háromnegyedét „kihúznánk” onnan, így a felszín értelemszerűen beroskad, és az olvadás helyén kisebb-nagyobb zárt mélyedések jönnek létre, amelyekben összegyűlhet a víz. Mindez feltűnően hasonlít a karsztvidékek formavilágára, ahol a kőzet mészanyaga „tűnik el” az oldódás révén, és ez vezet a töbrök kialakulásához. Emiatt a fenti jelenségeket „termokarsztnak” nevezték el a tudósok, és az „örökfagyos” földek kiolvadásának egyik fontos lépcsőfokát jelentik.


A kráter növekedése a Landsat–7 és –8 felvételei alapján követhető. (Kép: NASA Earth Observatory)

Szibéria északi, permafrosztos területein tucatszámra találhatók a termokarsztos képződmények, a Batagajka azonban hatalmas méretével tűnik ki közülük, ezért „mega-beroskadásnak” is mondják. A Batagajka, amely a világ legnagyobb permafroszt krátere, azért különösen érdekes, mert a felszín sorozatos beomlásai következtében az elmúlt 200 000 év geológiai és biológiai történetéről árulkodó jég és talajminták kerültek a felszínre. A krátert az 1980-as évek eleje óta rendszeresen vizsgálják, megtalálták már például egy pleisztocén kori ló (Equus lenensis) és egy, a történelem előtti korokban a sztyeppén élő bölény (Bison priscus), valamint barlangi oroszlánok és farkasok maradványait. A kutatók arra is bizonyítékot találtak, hogy a pleisztocénben a terület éghajlata melegebb, száraz és szeles volt, ahol különböző fenyőfélék nőttek.

Ma a területen a tájat a tundrára jellemző bokrok és vörösfenyők nőnek. Az űrfelvételen ezek zöldjétől jól elkülönül a kráter belsejében felszínre került, barnás színű talaj. A természetes színű felvételt a Landsat–8 az OLI képalkotó berendezésével 2016. június 7-én készítette.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020