A szén-dioxid mérése folytatódik
(Rovat: Környezetünk védelme, Az űrállomás és az USA - 2016.02.10 07:15.)

A NASA a Nemzetközi Űrállomásra helyezett, egy korábbi küldetésből megspórolt szenzorral mérné a légkör szén-dioxid-tartalmát.

A műszer a 2014-ben pályára állított OCO–2 műhold építésekor maradt meg. Most a NASA 2016-os költségvetése lehetővé tenné, hogy a műszert felvigyék a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), és annak külső részén elhelyezve (OCO–3 néven) onnan mérjék a CO₂ mennyiségét a Föld légkörében.

Az OCO–2 hő-vákuum tesztje a műhold 2014-es felbocsátása előtt. A műhold építésekor megmaradt tartalék műszert akarják most OCO–3-ként a Nemzetközi Űrállomáson használni. (Kép: NASA)

A projektet eddig pénz hiányában nem tudták megvalósítani, de mivel a NASA földmegfigyelési részlege a 2016-os költségvetésben csaknem 8%-kal több pénzzel gazdálkodhat, mint az előző évben, ezért most lépéseket tehetnek, hogy az OCO–3 reményeik szerint már 2018-ban feljusson az űrbe. A tervet Michael Freilich, a NASA földtudományi igazgatója az Amerikai Geofizikusok Egyesületének éves gyűlésén jelentette be. A NASA földtudományi részlege a 2015-ös 1,77 milliárd dollárral szemben 2016-ban 1,92 milliárd dolláros költségvetéssel gazdálkodhat. A megnövelt költségvetésből egy éghajlat-vizsgálati sugárzásmérőt is terveznek építeni, amelyet szintén az ISS-en működtetnének, a tervek szerint 2019-től. (Összehasonlításképpen: az ESA földmegfigyelési programja 2016-ban 1,6 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodhat, ez az ESA idei költségvetésének 30%-a.)

A NASA földmegfigyelési eszközei fontos szerepet játszanak azokban a nemzetközi erőfeszítésekben, amelyeket a tavalyi párizsi klímacsúcs nyomán (COP 21) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében tesznek. A klímacsúcson egyébként a NASA bemutatta a Hyperwall nevű információs rendszerét, amelyben elsősorban (de nem kizárólag) földtudományi, azon belül az éghajlatváltozással foglalkozó, nagy felbontású videókat tesznek közzé.

A NASA 2016-ben három földmegfigyelő küldetés indítását tervezi, ezek közül kettő az ISS-en fog működni. A villámlás képalkotó szenzora, illetve a sztratoszférában lévő aeroszolt és gázokat vizsgáló kísérlet júniusban kerülhet fel egy teherűrhajóval az űrállomásra. A harmadik küldetés a Cyclone Global Navigation Satellite System, amelynek kötelékben repülő nyolc kis műholdja a trópusi ciklonokban követi a szél kialakulását.

A stabil finanszírozás a NASA számára lehetővé teszi az immár 42 éve futó Landsat program folytatását. A NASA 2015-ben kezdte el a Landsat–9 fejlesztését, amely hasonló lesz a 2013-ban indított Landsat–8-hoz, csak az egyik infravörös szenzort továbbfejlesztették. Indítását csak 2023-ra tervezik.

Fantáziarajz a 2013 óta a Föld körül keringő Landsat–8-ról. (Kép: Orbital ATK)