Szörfösök kalibrálhatják a műholdas méréseket
(Rovat: Környezetünk védelme, Különös találmányok - 2015.09.01 08:15.)

Egy új eszköz nemcsak a part menti tengervíz minőségéről szolgál információval, hanem segítségével kalibrálhatók a vízfelszín hőmérsékletére vonatkozó műholdas adatok.

Az eszközt részben az Európai Űrügynökség (ESA) finanszírozásával a Plymouth-i Tengeri Laboratórium fejlesztette. Segítségével a szörfösök mindannyiszor megmérhetik a tengervíz hőmérsékletét, amikor csak kedvenc sportjuknak hódolnak. Ez csupán az Egyesült Királyságban évente akár 40 millió in situ mérést jelenthet.

A szörfösök egyszerű eszközökkel hasznos méréseket végezhetnek. (Kép: R. Brewin)

A tengervíz felszíni hőmérséklete nemcsak fontos éghajlati paraméter, hanem egyúttal az óceánok vízkörzésének fenntartásában is jelentős szerepet játszik. A kutatás vezetője, Bob Brevin, aki maga is szenvedélyes szörfös, azt nyilatkozta, hogy a felszíni vízhőmérséklet hatással van a víz sűrűségére, azon keresztül pedig az áramlásokra, és így a szennyező anyagok szállítására. Ez viszont befolyásolja a baktériumoktól a halakig a tengeri élőlények növekedését és szaporodását.

Fantáziarajz a Sentinel–3 műholdról, amelynek fő feladata az óceánok és tengerek vizsgálata lesz, többek közt a felszíni víz hőmérsékletének mérése. (Kép: ESA / ATG medialab)

A tengerek felszíni vízhőmérsékletét rutinszerűen mérik a különböző műholdakról. A Sentinel műholdsorozat következő tagjának (Sentinel–3) például a fő feladata az lesz, hogy a világtengerek felszíni vízhőmérsékletét 0,3 °C pontossággal mérje. A part menti, kb. 1 km széles sávban azonban a műholdas mérések kevésbé pontosak, mint a nyílt tengeren. Éppen ezért van szükség minél több, pontos kalibrációs mérésre a partok közelében. A kísérleti méréseket a szörfösök egyik paradicsomának számító Devonban egy éven keresztül végezték. A sportolók a hőmérsékletet mérő szenzoron kívül GPS-vevőt is magukkal vittek.

A tengervíz hőmérséklete 2015. július 20–26. között a NOAA–19 és a MetOp–B mérései alapján (a képen a Kelta-tenger és a La Manche-csatorna déli szája látható, a fekete területek a szárazföldek: balra fent az Ír-sziget, jobbra fent a Brit-sziget délnyugati csücske, jobbra lent a francia partok). (Kép: PML)

A kutatás a szörfösök számára is előnyös volt, mert a GPS-szel rögzíteni tudták saját útjukat, sebességüket és a meglovagolt hullámok számát. A kísérletbe egy helyi középiskola tanulóit is bevonták. A szörfösök által gyűjtött adatok jó egyezést mutattak a parttól 10 km-re lévő kutatóállomás adataival. Az adatokat a MetOp és a NOAA alacsony, poláris pályán keringő műholdak méréseinek kalibrálására is fel tudták használni.