Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Fogyó talajvízkészletek
(Rovat: Környezetünk védelme - 2015.08.07 07:15.)

Műholdas mérések szerint a Föld nagy talajvíztározó rendszereinek egyharmadában jelentős ütemben csökken a vízszint. Oka: az emberi felhasználás.

A méréseket a NASA és a Német Űrügynökség (DLR) GRACE (Gravity Recovery and Climate Experiment) műholdpárosa végezte. Az ezeken alapuló legújabb tanulmány 2015-ben jelent meg. Eszerint a talajvíz szintjének gyors csökkenésén kívül további nehézséget okoz, hogy a megmaradó készlet mennyiségét sem tudják pontosan megbecsülni, így nem tudható, hol mikor fogy el a talajvíz, jóllehet a világon mintegy kétmilliárd ember számára csak a talajvíz biztosítja az ivóvizet.


A talajvízkészletek globális változása 2003–2013 között, részben a GRACE műholdak mérései alapján. (Kép: NASA EO / Joshua Stevens / GRACE global groundwater data / Jay Famiglietti / NASA JPL / University of California Irvine / Richey et al. 2015)

A részben a GRACE műholdak mérésein alapuló tanulmány a világ 37 legjelentősebb talajvízrendszerében mutatja a 2003–2013 közötti években a vízszint átlagos, évenkénti változását. A barna különböző árnyalataival jelölt területeken nagyobb a kiszivattyúzott talajvíz mennyisége, mint amennyi természetes úton pótlódik. A kék területeken emelkedett a talajvíz szintje, valószínűleg a csapadékosabb időjárás, a jég vagy a permafroszt megolvadása vagy a felszíni vizek változásai következtében.

A kutatás szerint a 37 medence közül 13 olyant találtak, ahol a talajvíznek alig van, vagy egyáltalán nincs utánpótlása. Közülük nyolcban találták különösen súlyosnak a helyzetet, mert ott szinte egyáltalán nincs talajvíz-utánpótlás. A többi öt területen a vízkivétel csak kis mértékben haladja meg a pótlódást. Ugyanakkor a tanulmány készítői rámutatnak, hogy az éghajlatváltozás és a népesség növekedése a jövőben súlyosbítani fogja a helyzetet.

A legsúlyosabb a helyzet a világ legszárazabb területein, ahol az ott élők alapvetően kénytelenek a talajvizet használni. A legnagyobb nyomás az arab talajvízrendszerre nehezedik, amely 60 millió ember számára jelent kizárólagos vízforrást. Ezt az Indus medencéje követi India északnyugati részén és Pakisztánban, majd az észak-afrikai Murzuk-Djado-medence következik a sorban. Az intenzív mezőgazdasági művelés miatt súlyos a helyzet Kalifornia Központi-völgyében is.

Az egyes medencékben rendelkezésre álló talajvíz mennyiségére vonatkozó becslések jobbára az 1960-as és 1970-es évekből származnak. Emiatt csak elfogadhatatlanul nagy bizonytalansággal számítható ki, mikorra fogy el az adott területen a talajvíz, az északnyugati Szahara medencéjére például az előrejelzések 10 év és 21 000 év közötti eredményeket adnak.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020