Jegesmedvék és királypingvinek nyomában
(Rovat: Környezetünk védelme - 2015.07.30 07:15.)

A klíma felmelegedése miatt veszélyeztetett sarkvidéki állatok mozgását Argos műholdas jeladókkal követik.

Az Északi-sarkvidéken honos jegesmedvék, valamint a Föld másik pólusa környékén, az Antarktiszt körülvevő szigeteken élő királypingvinek a Francia Űrügynökség (CNES) megújult formátumú, negyedévente megjelenő magazinjának legutóbbi, 65. számban szerepelnek. Az idei júniusi szám vezető témája a klímaváltozás, illetve a világűrből végzett megfigyelések szerepe annak minél jobb megértésében.

A CNES és a francia tengerkutató intézet (IFREMER) által 1986-ban alapított CLS (Collecte Localisation Satellites) vállalat egyik fő tevékenységi területe az Argos műholdas követőrendszer alkalmazása. A nyomkövetés működési elve, hogy egyszerű rádiós jeladók rendszeres adásait alacsony pályás műholdakon elhelyezett berendezésekkel veszik. Az adók helyzetét a rádiófrekvencia Doppler-eltolódása alapján számolják ki. Az első Argos jeladókat 1989-ben vették használatba. Mára a berendezések miniatürizálásának köszönhetően egyre több célra, például akár viszonylag kisebb állatok mozgásának követésére is használhatók. Az adók az állatokon elhelyezett érzékelők adatait is továbbíthatják a műholdakon keresztül a földi központba.

(Kép: CNES)

A CLS nem kevesebb mint 900 jegesmedvét szerelt fel Argos nyomkövetővel. Ahogy az jég borította területek évről évre összehúzódnak, úgy csökken a jegesmedvék élettere. Táplálékért egyre nagyobb területeket kell bejárniuk a ragadozóknak. A követési adatok szerint volt olyan nőstény, amely kilenc napon át megállás nélkül úszott, miközben elvesztette testtömegének 22%-át és a kölykét is. A mérési adatokat arra igyekeznek felhasználni, hogy megtudják, az állatok hogyan reagálnak a klímaváltozásra, és hol lehetne számukra megfelelő élőhelyet találni, azt védelem alá helyezni.

(Kép: CNES)

Az Antarktisz körüli vizek felmelegedésével a királypingvineket az eltűnés veszélye fenyegeti. Az Argos jeladóval felszerelt madarak révén kiderült, hogy a pingvinek mindig messzebb és messzebb kénytelenek úszni a parttól, miközben kedvenc vadászterületeik egybeesnek a halászhajók által látogatott vizekkel. Ha nagyobb megtett a távolság, lassabban érnek vissza a fiókáihoz, így azok egyre valószínűbben pusztulnak éhen. A pingvinek mozgására vonatkozó információt fel tudják használni annak érdekében, hogy az állatok védelmében egyes területeken korlátozzák az ipari méretű halászatot.

A veszélyeztetett királypingvinek mozgásának követése, az Argos rendszer működése. (Videó: CNES)