Fémgyűjtők az űrből
(Rovat: Környezetünk védelme, A hét képe - 2014.10.03 07:15.)

Banglades partjainál sorakoznak a kiszuperált óceánjárók, várva, hogy kézi erővel szétbontsák őket és újrahasznosítsák anyagukat.

Kisebb-nagyobb hajók tízezrei róják a világ tengereit és óceánjait. Közülük mintegy 50 ezerrel kereskedelmi teherszállítást végeznek, további 30 ezer személyszállító hajó, komp, halászhajó, vagy más munkára alkalmazzák. A fent számokban nincsenek benne a hadihajók. De mi történik, ha a hajók elöregednek, vagy már nem éri meg őket tovább üzemben tartani? A legtöbb esetben a parton végzik, a szó szoros értelmében is. Általában Ázsia valamelyik partján. A bontásukban vezető szerepet játszó – az össztömeg 97%-át hasznosító – öt ország Törökország, Kína, Pakisztán, India és Banglades. Ez utóbbiba „látogatunk” az amerikai Landsat-8 távérzékelő műhold OLI (Operational Land Imager) műszerével készített felvételek segítségével.

Az első kép Bengál-öböl bangladesi partjának egy szakaszát mutatja, Chittagong városától északra, 2013. december 1-jén. A szándékosan a sekély partra vezetett, ott megfeneklett óceánjáró hajók számára ez a végállomás... (Kép: NASA EO / Robert Simmon, Jesse Allen / USGS)

A második űrfelvétel kevesebb mint három hónappal később, 2014. február 19-én készült. Vannak újonnan érkezett roncsok, másokat már részben vagy teljesen elbontottak, megint mások kicsit elmozdultak. A 2013-as évben majdnem 200 hajót szedtek szét Bangladesben. (Kép: NASA EO / Robert Simmon, Jesse Allen / USGS)

A hajók anyagának 75-85%-át acél teszi ki. Anyagukat szinte kézi erővel, a legegyszerűbb szerszámokkal bontják szét az itt dolgozó emberek. A munkakörülményeik enyhén szólva nem ideálisak, sokszor életveszélyesek. Az acél alkatrészeken túl, más hasznosítható elemek is előkerülnek a hajókból: gépek, berendezések, bútorok, amiket máshol még újra használni tudnak. Banglades ásványkincsekben, így vasércben is szegény állam. Az ország vasfelhasználásának túlnyomó része, mintegy 70%-a ebből a forrásból származik. A hajóbontásban részt vevő munkások embertelen körülmények között dolgoznak, de a bangladesi viszonyok között irigyelt, az átlagosnál magasabb jövedelemhez jutnak.

A hajók szétszerelése és újrahasznosítása elvileg lehetne egy környezetkímélő tevékenység is. Valójában nem feltétlenül az: a parti vizek olajjal, vegyszerekkel való szennyeződésével senki sem törődik, ahogyan a munkások egészségével sem...

A munkaterület még közelebbről: a BBC rövid riportfilmje a bangladesi hajóbontókról, munkakörülményeikről, az eladó vécé- és zuhanykabinokról...