Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Jég veled!
(Rovat: Környezetünk védelme - 2014.08.27 07:15.)

A cikk nem a jamaicai bobcsapatról, hanem a sarkvidéki jégtakaró ütemes fogyásáról szól. A friss méréseket az európai CryoSat-2 holddal végezték.

Egy német kutatócsoport nemrég közölte a 2010 óta pályán levő CryoSat-2 adatain alapuló tanulmányát a The Cryosphere folyóiratban. Eszerint Grönland és az Antarktisz együttesen évente mintegy 500 köbkilométernyit veszít a jegéből. Ennek a háromnegyede az északi féltekén, Grönlandon olvad el. Az éves veszteség a legnagyobb az elmúlt két évtizedet tekintve, mióta műholdas magasságmérésekkel figyelik a jégtakarót. A felhasznált mérési pontok mennyisége a legnagyobb, amit eddig a sarkvidéki jégtakaró vizsgálatára egyetlen műholddal nyertek.

Az alább elsőként bemutatott magassági térképek egyfajta pillanatfelvételnek tekinthetők, amelyekhez majd a későbbi változásokat viszonyítani lehet. Közel 16 millió km2-nyi területre vonatkoznak, ami félmillió km2-rel több, mint a korábbi műholdas altiméteres adatokkal lefedett terület. A javulás oka, hogy a Cryosat-2 közel pontosan poláris pályán kering (pályahajlása 88°), így minden eddigi hasonló műholdnál magasabb földrajzi szélességeket is elér.


A jég magassági térképe Grönlandon, 7,5 millió mérési pont alapján. Az adatokat a Cryosat-2 2012 folyamán gyűjtötte. (Kép: Helm et al. 2014)


Hasonló térkép az Antarktiszról, amely fölött 61 millió mérési adatot gyűjtött 2012-ben a CryoSat-2. A jégtakaró szélét fekete vonal jelzi. (Kép: Helm et al. 2014)

Az Európai Űrügynökség (ESA) CryoSat-2 műholdjának fedélzetéről a jégtakaró magasságát radaros módszerrel, a nagy pontosságra képes SIRAL (Synthetic Aperture Radar Interferometric Radar Altimetry) műszerrel mérik. (Ez nem csak a sarkvidéki állandó jégtakaró magasságának követésére, de a tengeri jég vastagsgának mérésére is használható.)

A grönlandi és antarktiszi jégpáncél aktuális állapotának felmérésén túl a CryoSat-2 a 2011 és 2014 januárja közötti hároméves időszakban történt változásokról is információval szolgált. A változás alatt általában veszteséget kell érteni, amint az a következő két kép alapján is könnyen megítélhető. A sarkvidéki jég hízhat a csapadék (hóesés) hatására, fogyásához pedig az olvadás, illetve a gleccserek mozgása (a központi vidékekről az óceán felé szállított jég) járulhat hozzá. A sarkvidéki jégtömeg csökkenésének mérése azért fontos, hogy vizsgálhassák a klímaváltozást, s a jégolvadás hatását a világ óceánjainak vízszintnövekedésére. A kutatók szerint igen rövid idő alatt, a 2009-es állapothoz képest ez a hatás megkétszereződött.


A magassági változások térképe. A színskála m/év egységben mutatja a sebességértékeket. Jelenleg csak Grönland 375 millió km3 jeget veszít évente. (Kép: Helm et al. 2014)


Az Antarktisz nyugati részén is gyors ütemben olvad a jég. Bár a keleti részen némi növekedés tapasztalható, ez messze nem ellensúlyozza a kontinens más vidékein elszenvedett veszteségét. (Kép: Helm et al. 2014)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018