SWOT: vízfigyelő műhold 2020-ra
(Rovat: Környezetünk védelme, Amerikai távérzékelő műholdak - 2014.05.06 07:08.)

A Föld óceánjait és felszíni vizeit kutató űreszköz amerikai–francia együttműködésben készül és működik majd.

A két ország űrügynöksége, a NASA és a CNES vezetői (Charles Bolden és Jean-Yves Le Gall) pénteken írták alá a SWOT (Surface Water and Ocean Topography) nevű műholdról szóló megállapodást. Az egyezség a korábbi évtizedek sikeres, az oceanográfiai űreszközökre kiterjedő amerikai-francia együttműködésének kiterjesztése.

(Fantáziakép: CNES)

A SWOT nem csak az óceánokat figyeli majd, hanem a szárazföldek édesvizeiről – folyókról, tavakról – is leltárt készít, valamint az árvizeket is vizsgálja. A megállapodás értelmében a NASA biztosítja a fedélzeti tudományos berendezéseket, így a Ka-sávú radar-interferométert, a mikrohullámú sugárzásmérőt, a lézeres távmérésre alkalmas reflektort és a helymeghatározó GPS vevőberendezést. Ugyancsak az amerikai fél választja ki és fizeti a pályára állításhoz a hordozórakétát. A franciák adják a műholdplatformot a szokásos kiszolgáló berendezésekkel, a rádiófrekvenciás egységet a radar-interferométerhez, a két sávban (Ku és C) működő magasságmérőt, a pályameghatározáshoz alkalmas, a francia DORIS rendszerben működő rádiójeladót. Ugyancsak a francia fél irányítja majd a műholdat működési ideje alatt, és biztosítja az adatok feldolgozásához szükséges infrastruktúrát. A feladatok megosztása nagyjából követi a hagyományokat, vagyis a korábban a Jason műholdaknál alkalmazott rendszert.

A tengerfelszín topográfiáját vizsgáló Jason-1 és Jason-2 műholdak 2001-ben illetve 2008-ban álltak pályára. A sorozat harmadik tagja már készül, várhatóan 2015 elején startol. A Jason holdak előtt a két ország együttműködése ezen a tudományterületen az 1992-ben indított a TOPEX/Poseidon műholdig vezethető vissza.

A SWOT pályájáról a földfelszín 90%-át figyelemmel tudja majd kísérni. Mérései pontosítják a tengeráramlási modelleket. Az érzékelőinek felbontása tízszer jobb lesz, mint elődjeié, így kisebb méretskálájú áramlások feltérképezésére is alkalmassá válik. Adatai segítenek a vízzel való gazdálkodásban. Az édesvízkészletek felmérése hasznos lehet a folyók vízhozamának becsléséhez, az adatoktól az árvizek pontosabb előrejelzését is remélik.

A menetrend értelmében műhold előzetes tervezési fázisa 2016-ban zárul, a remélt start 2020-ra várható. Francia részről a költségeket 170 millió euróra (kb. 235 millió dollárra) becsülik. A NASA részéről 642 és 742 millió dollár közötti költséggel számolnak. Harmadik partnerként, kisebb összeggel beszáll még Kanada. Így a teljes költség megközelíti az 1 milliárd amerikai dollárt.