A műholdas távérzékelés éve
(Rovat: Környezetünk védelme, Navigáció és térképészet , A nemzetbiztonságért - 2010.01.05 09:00.)

Az Űrvilág 2010-re az űrkutatás legfontosabb alkalmazásai közül a távérzékelést választotta kiemelt témájának.

Választásunk igazából teljesen önkényes, nem kapcsolódik semmiféle nemzetközi vagy hazai emlékévhez sem. Csupán azt a célt szolgálja, hogy felhívjuk a figyelmet egy adott szakterület eredményeire, hasznára. Tavaly először, „hagyományteremtési” szándékkal neveztünk meg egyet az űralkalmazások közül, a műholdas helymeghatározást. Ehhez kapcsolódóan számos cikket jelentettünk meg, valamint olvasóink bevonása céljából cikkpályázatot és képregénypályázatot is hirdettünk.

Idén, amikor a műholdas távérzékelésre esett a választásunk az űrkutatás jelentős, a hétköznapi életben is fontos szerepet játszó alkalmazási területei közül, szintén számítani fogunk majd olvasóink aktivitására. Emellett a szokásosnál is nagyobb figyelmet szentelünk a távérzékeléssel kapcsolatos híreknek, eseményeknek. A témával kapcsolatos cikkeinket az itt most először látható emblémával külön is megjelöljük majd.

A távérzékelés egy általános mérési eljárás, amely többféle elven működhet és számos különböző alkalmazási részterületet takar. Csató Éva Műholdadatok térképészeti alkalmazása című munkájának bevezetőjében ezt olvashatjuk: „Azokat a vizsgálati módszereket jelöljük a távérzékelés gyűjtőfogalmával, amelyekkel a közelünkben vagy tágabb környezetünkben található tárgyakról vagy jelenségekről úgy gyűjtünk adatokat, hogy az adatgyűjtő (általában szenzornak nevezett) berendezés nincs közvetlen kapcsolatban a vizsgált tárggyal vagy jelenséggel. A fényképezés tipikusan távérzékelési adatgyűjtés. [...] A távérzékelés szót először mégis a földfelszínt pásztázó vagy fényképező műholdakra szerelt berendezések munkába állítása kapcsán kezdtük használni, és csak ezután terjesztettük ki a rokon adat-felvételezési technikákra is. A távérzékelés fogalmába nem csak az adatok gyűjtését lehetővé tevő szenzorok, az adatok gyűjtésének folyamata, hanem a kapott adatok feldolgozása is beletartozik.”

A legtöbb esetben – hacsak nem szállnak le a felszínre űreszközök – távérzékelési módszerekkel szerzünk információt például a Naprendszer más égitestjeiről (hogy a még távolabbi csillagászati objektumokról ne is beszéljünk). A távérzékelés fogalmát mi mégis – az általános szokásnak megfelelően – a földfelszínről gyűjtött adatokkal kapcsolatban használjuk. Emellett az Űrvilág profiljára való tekintettel a Föld körül keringő mesterséges égitestekről (műholdakról, esetleg űrhajókról, űrállomásról) végrehajtott távérzékeléssel foglalkozunk, bár a légkörben repülő eszközökről (repülőgép, ballon, stb.) ugyanúgy végezhetők megfigyelések.

A műholdas érzékelők a földfelszín és a tereptárgyak által visszavert vagy kibocsátott elektromágneses sugárzás tulajdonságait mérik, rögzítik. Ez a sugárzás eshet például a rádió- vagy mikrohullámú tartományba (radarok esetén), valamint legtöbbször az infravörös és a látható fény tartományába. De a nagyenergiájú gammasugarak detektálása révén figyelik erre a célra készített műholdak, hogy az egyes államok betartják-e a nukleáris fegyverkísérletekkel kapcsolatos megállapodásokat.

A távérzékeléssel szerzett adatokból a felszínre vonatkozó információk szűrhetők le. (Ugyanígy lehetséges például a Föld légkörére, felhőzetére vonatkozó információgyűjtés is. Ez inkább a műholdas meteorológia tárgya, ami lényegében ugyancsak távérzékelési módszerekkel dolgozik, s a két szakterület sokszor nem is különül el élesen.) „A rögzített elektromágneses sugárzás feldolgozásában alapvető szerepe van a felszínről rendelkezésre álló a priori tudásunknak. Az ún. referencia adatok alkalmazása elengedhetetlen feltétele a rögzített adatok elemzésének. A referencia adatok gyűjtése a kiértékelés alapvető mozzanata. Az adatok értelmezését nem csak a referált területekre, hanem a teljes adatmezőre lehetővé teszi.” – írja Csató Éva.

Egy ún. aktív távérzékelési módszerrel, az európai Envisat műhold apertúraszintézis-radarjával (ASAR) készült kép Magyarország egy részéről. A több időpontban készített, mesterségesen színezve kombinált radarfelvételek közepén az Alföld található. A színek: vörös (2003. december 1.), zöld (2003. július 14.) és kék (2003. január 20.). Mivel a felvételek az év különböző hónapjaiban készültek, a színek a táj évszakos változásait is visszaadják. A lakott települések – mint a kép bal oldalán levő Budapest – szürkésfehér színükkel tűnnek ki. (Kép: ESA)

A fenti radarkép egy kinagyított részletén Budapest és környéke.

A budapesti Puskás Ferenc Stadion és környéke a 2006-ban indított koreai KOMPSAT-2 optikai távérzékelő műhold 1 m-es felbontású, 2007 áprilisában készített felvételén. (Kép: KARI / SPOT Image)