Egy államhatár űrfelvételen
(Rovat: Környezetünk védelme - 2009.01.15 09:00.)

Atlaszaink politikai térképein természetesen be vannak rajzolva az országhatárok. De miért kellene látnunk Haiti és a Dominikai Köztársaság határát egy műholdképen?

A válasz egyszerű és egyben megdöbbentő: a karibi szigetvilág e két szomszédos államában annyira különböző a növényborítottság, hogy ez a Föld körüli pályáról is jól látszik.

A határ egy része Haiti (balra) és a sokkal zöldebb Dominikai Köztársaság (jobbra) között, amerikai műholdfelvételen (Landsat-5 TM, 1998; kép: NASA)

A különbség oka a haiti erdőirtásban keresendő. Az országnak 1923-ban még a 60%-át, 2006-ban már csak kevesebb, mint 2%-át borították erdők. Az erdők eltűnése a Hazel nevű hurrikán 1954-es pusztítása után gyorsult fel. A koncesszióba adott mértéktelen fakitermeléssel a faszén iránti igényeket szerették volna kielégíteni, s ez végül hatalmas környezeti problémához vezetett. Az erdőpusztulás legközvetlenebb hatása a talaj felső termőrétegének az eróziója. Ez ellehetetleníti a mezőgazdasági termelést, de károsítja például a gátakat, öntözőrendszereket, utakat, valamint a partközeli tengeri élővilágot is. Az erdőktől megfosztott vidék elsivatagosodik, az ott élő emberek elszegényednek.

Haiti kormányai általában elhanyagolták a problémát. Az első komoly segítő kezdeményezés az 1980-as években külföldről, az Egyesült Államokból indult. Ekkor belekezdtek egy újraerdősítési programba, amelynek során 25 millió facsemetét telepítettek. A becslések szerint ugyanakkor minden új fára még akkor is hét másik kivágott jutott. Mivel a haiti polgárok energia-ellátását túlnyomó részt a fa és a faszén biztosítja, a folyamatot nehéz megakadályozni. Szükség van az erdőtelepítések folytatására, alternatív energiahordozók bevonására, hatékonyabban működő szénégetésre, jobb hatásfokú tűzhelyekre és külföldről behozott faanyagra is. A pénzhiány és a politikai bizonytalanság ugyanakkor nem segít a megoldásban.