Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Hogyan takaríthatnánk az űrben?
(Rovat: Környezetünk védelme - 2008.05.13 06:00.)

Ahogy egyre nagyobb problémát okoz a „szemetelés” a Föld körüli pályán, úgy merülnek fel ötletek az űrszemét eltakarítására is – egyelőre kevés realitással.

Űreszközök és hordozórakéták maradványainak milliói keringenek a Föld körül, potenciális veszélyt jelentve az új műholdak és az embereket szállító űrhajók számára. Az űrszemét kérdése a legutóbbi időben a szokásosnál több figyelmet kapott, a kínai Feng Yun-1C műhold demonstratív lelövése (2007. január) és az amerikai NROL-21 kémműhold szétzúzása (2008. február) okán. Az előbbi esemény során az eredetileg 850 km-es pályán keringő űreszköz legalább 150 ezer, centiméteres vagy annál nagyobb törmelékdarabja maradt a Föld körül, hosszú évtizedekig. Az utóbbi manőver nyomán keletkezett darabok szerencsére hamar beléptek a légkör felső rétegeibe és megsemmisültek.

A leginkább szennyezett régió az alacsony (2000 km alatti) Föld körüli pályák környéke. Az űrszemét másik jelentős lelőhelye a kb. 36 ezer km magasan húzódó geostacionárius pályák környezete. Az amerikai földi követőhálózat (U.S. Space Surveillance Network) mintegy 18 ezer objektum mozgását követi, ezek néhány centiméternél nagyobb méretűek. A kisebb űrszemétdarabokból természetesen ennél is sokkal több (akár több tízmilliónyi) van! Mivel ezek nagy (alacsony pályákon 7-8 km/s) sebességgel mozognak, anyagi összetételük igazából lényegtelen. Ha pl. egy 5 cm-es darab valamilyen másik űreszközbe csapódik, mindenképpen nagy kárt tud okozni.


Az alacsony pályán keringő, jelenleg követett űrobjektumok. (Kép: NASA)

Az űrszemét ellen több „fronton” is lehet harcolni. A legtermészetesebb lépés – amiben a világ vezető űrügynökségei egyet is értenek –, hogy lehetőleg meg kell előzni az űrszemét keletkezését. Ez történhet úgy, hogy (alacsony pályákon) elegendő maradék üzemanyagot hagynak a kiszolgált műholdakon, így azok szolgálatuk lejártával a sűrű légkörbe léptethetők. A már kiszolgált geostacionárius műholdak pályáját „illik” annyira megemelni, hogy ne legyenek utódaik útjában. Az is hasznos, hogy ha már a pályáján kell hagyni egy nem működő műholdat, akkor legalább a hajtóanyag maradékát kiürítik: így megelőzhető egy esetleges robbanás.

Lehetőség van az ismert, nyomon követett nagyobb űrszemétdarabok elől kitérni. Egy-két ilyen eset minden évben elő szokott fordulni. Eddig egy olyan incidens történt, amelyet egyértelműen egy nagyméretű, követhető űrszemét számlájára lehet írni. 1996-ban a francia CERISE műholdat egy ugyancsak francia eredetű, 10 évvel azelőtt felrobbant rakéta darabja találta el. Az űrtörmelék problémája jelenleg még nem érinti az űreszközök napi működését, de már figyelni kell rá. Mind minden más környezeti probléma, az is sokkal súlyosabb lehet, ha elhanyagoljuk. Ha a jövőben az indítási költségek csökkennek – amiben az űrtevékenységben érdekeltek régóta reménykednek –, akkor a szemetelés is nagyobb méreteket ölthet. Az űrszemét ráadásul további szemetet kelt, a részek ütközésével és további darabolódásával.

Az űrszemét aktív eltávolításra is születtek már ötletek. Ugyanakkor ezek egyike sem olyan, amit a jelenlegi körülmények között a gyakorlatban is meg lehetne valósítani. Egy nagyméretű (kb. 1-2 km-es), habosított anyagból álló gömb például lefékezné a beleütköző darabokat, így azok hamarabb belépnének a légkörbe. Sajnos maga az „űrseprű” is hamar lefékeződne, sőt alkalomadtán még működő űreszközöket sem kímélne. Szóba jöhetnek földi vagy az űrbe telepített nagyteljesítményű lézerek, amelyekkel a darabok pályáját kedvezően lehetne módosítani. Ezek azonban túl drágák, ráadásul a megoldást nem sok választaná el az űrfegyverkezéstől... Külön erre a célra felbocsátott űreszközök megközelíthetnének, akár hajtóművel láthatnának el nagyobb, immár felesleges darabokat, hordozórakéta-fokozatokat. Ez ugyanakkor technikailag meglehetősen bonyolult és költséges is volna.

Az űrszemét eltávolítási módjain egyelőre csak kutatóintézetek és nemzeti űrügynökségek munkatársai gondolkodnak, üzletet még senki sem szimatolt benne. A távolabbi jövőben talán ez is változhat. Mindenesetre addig is gondolkodni és kísérletezni kell, mert a végső megoldás mégis csak a használaton kívüli nagy testek eltávolítása lehet.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019