Légköri összetevők mérése az űrből
(Rovat: Környezetünk védelme - 2007.09.05 07:58.)

A klíma változásának kutatásához, megértéséhez minél több mérési adatra, információra van szükség. Ezek összegyűjtésében a műholdak is segítenek.

Műholdas távérzékelési módszerekkel közvetlenül, globális méretekben szerezhetők a légkör egyes fontos összetevőire vonatkozó adatok. Ilyen kompenensek a vízgőz, más üvegházhatású gázok, az ózon vagy a levegőben szálló por. A klímakutatók ezeket az adatokat számítógépes modellekbe viszik, s így próbálnak a Föld éghajlatának jövőjére vonatkozó előrejelzéseket készíteni.

A klímakutatást szolgáló egyik fontos mérőműszer a NASA 2002-ben indított, 700 km magasságban keringő Aqua műholdján repülő, az infravörös tartományban működő AIRS (Atmospheric Infrared Sounder) berendezés. Az eredményeit illusztráló képek közül az alábbiakban négyet mutatunk be.

Az első ábrán a légköri szén-monoxid (CO) oszlopsűrűsége látható 2005. szeptember 30-án. A színskála a gáz oszlopsűrűségét mutatja molekula/cm² egységben. A szén-monoxid legnagyobb mennyiségben nagy erdőtüzek során, vagy az emberi tevékenység (ipari üzemek, közlekedés, fűtés, vagy például a nálunk még mindig „divatos” tarlóégetés) következtében keletkezik. A becslések szerint a Földön a szén-monoxid kibocsátásának feléért közvetlenül az emberek felelősek. Az ARIS adatsorai alkalmasak arra, hogy a gáz nagyobb felhőinek mozgását is kövessék a légkörben. A kép készítésének idején az Amazonas medencéjében a biomassza égetésekor keletkezett szén-monoxid az Atlanti-óceán fölé jutott. Feltűnő még az Afrika déli részén égő tüzek hatása.

A metán (CH₄) koncentrációja a troposzférában, 2005 augusztusában. A színskála egységei a térfogat milliárdod részében (parts per billion, ppb) értendők. Az ehhez hasonló képek segítenek azonosítani ennek az üvegházhatású gáznak a természetes vagy mesterséges kibocsátó forrásait. A metán a szén-dioxidnál is sokkal hatékonyabb az üvegházhatás előidézésében, becslések szerint a földi felmelegedés 5-10%-áért felelős.

Nagy mennyiségű kén-dioxid (SO₂) légkörbe kerüléséért elsősorban a vulkánkitörések okolhatók. A képen sötétkék színben a szicíliai Etna 2002. október végi kitörése látható. Az AIRS adatainak távoli, lakatlan vidékek vulkáni tevékenységének megfigyelésében, a légi közlekedés számára készített risztásokban is hasznát vehetik.

(Képek: NASA/JPL)

A 2003 júliusában készült globális portérkép azt mutatja, ahogy a szaharai eredetű por átkel az Atlanti-óceánon. A képet két különböző hullámhosszon kapott adatok összehasonlításából kapták. A legújabb kutatások szerint az Afrikából a szelek szárnyán szállított ásványi anyag segít az Amazonas vidékén a talaj termékenységének fenntartásában. Az infravörös tartományban éjjel-nappal jól megfigyelhető a légköri por. Az utóbbi idők földhasználati változásai, erdőirtásai világszerte megnövelték a porviharok gyakoriságát.