Újabb űrközpont-születésnap
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Európai űrpolitika , A hét képe - 2018.04.20 07:15.)

Ezúttal az ESA legnagyobb és legfontosabb létesítményét, az Európai Űrkutatási és Technológiai Központot, ismertebb rövidítésével az ESTEC-et ünneplik, fél évszázados fennállása alkalmából.

A holland trónörökös pár 1968. április 3-án avatta fel az ESTEC-et (European Space Research and Technology Centre), de a létesítményben akkor már gőzerővel folyt a munka, a következő hónapban pályára állították az első, ott fejlesztett műholdat. „Az azóta eltelt évtizedek alatt az ESTEC Európa legnagyobb űrtechnológiai létesítményévé és centrumává fejlődött, az itt tervezett, épített és tesztelt űreszközök nemcsak a Föld körül keringnek, hanem leszálltak más égitestekre és eljutottak a Naprendszer távoli vidékeire” – írja az évfordulóra megjelent kiadvány bevezetőjében Franco Ongaro, az ESTEC jelenlegi igazgatója.

Az ESA évfordulós kiadványának borítója. (Kép: ESA)

Az 1964-ben létrehozott Európai Űrkutatási Szervezetnek (ESRO), az ESA egyik elődszervezetének nemcsak adminisztratív központra volt szüksége, hanem irányítóközpontra, adatközpontra és a műszaki munkához szükséges létesítményekre, a tesztelés eszközeit is beleértve. Utóbbi lett az ESTEC, amelynek lehetséges helyszíneit Odd Dahl norvég atomfizikus vezetésével egy bizottság minősítette. Végül azonban politikai döntés született, amelynek értelmében az adminisztratív központ Párizsba, az űreszközök irányítóközpontja Darmstadtba (Németország), a ma ESOC néven működő létesítménybe került, az adatközpont (ESRIN) pedig a Róma közelében lévő Frascatiban létesült. A három nagy tagország tehát három létesítményt elosztott, a negyediknek a helyszínéről viszont nem tudtak megegyezni. Végül Hollandiának sikerült „nevető negyedikként” elérnie, hogy otthont adhasson a létesítménynek, amelyet először Delftben, az ottani Műszaki Egyetemhez kapcsolódóan akartak felépíteni. Ott azonban nem volt az építkezés céljaira megfelelő minőségű és méretű terület, ezért a holland kormány 1964 tavaszán úgy döntött, hogy az űrközpontot az Amszterdamtól 40 kilométerre lévő Noordwijk mellett, a tengerparton építik fel.

A jubileumi kiadvány ezután évről évre haladva összefoglalja az 1960 és 2034 közötti időszak legfontosabb eseményeit. A kezdetet az jelenti, amikor 1960-ban a COSPAR kongresszusán európai tudósok először kezdtek gondolkozni egy űrkutatási központ szükségességéről. Az idővonal utolsó állomása az ESA történetében pillanatnyilag előre látható legtávolabbi esemény, a LISA gravitációshullám-detektor űrszondáinak indítása.

Az évforduló alkalmából az ESA számos archív fotót hozott nyilvánosságra, befejezésül ezekből mutatunk be válogatást.

Dr. Bertrand Châtel, az ESTEC műszaki létesítményekért felelős igazgatója 1965 áprilisában az újonnan kiválasztott noordwijki telephelyen a létesítmény építését hirdető tábla mellett. (Kép: ESA)

Az építkezés első lépései 1965 közepén. (Kép: ESA)

Az ESTEC főbejárata és portaszolgálati épülete az átadás évében, 1968-ban. (Kép: ESA)

Az ESTEC ünnepélyes átadása 1968. április 3-án. A létesítményt Beatrix holland trónörökös hercegnő (a későbbi királynő) és férje, Claus herceg avatta fel. Ebből az alkalomból Werner Kleen, az ESTEC igazgatója egy műhold makettjével ajándékozta meg a hercegi párt. (Kép: ESA)

Az ESTEC vákuum tesztberendezésének 2. számú vákuumkamrája 1966. januárjában a Rajnán, vízi úton érkezett a Noordwijkkel szomszédos Katwijk kikötőjébe. (Kép: ESA)

Légi felvétel a még ifjú ESTEC-ről (1972), háttérben a homokdűnékkel és az Északi-tengerrel. (Kép: ESA)

Hegesztik az ESTEC új, dinamikus tesztkamráját (1975). A 10 m átmérőjű, 12 m magas kamrát azért építették, hogy a korábbiaknál egy nagyságrenddel nagyobb űreszközöket is tesztelni tudjanak, például az Ariane–1 hordozórakéta részeit. (Kép: ESA)

Az Ariane–1 hordozórakéta hasznos terhet tartó csatlakozójának tesztelése 1977-ben az ESTEC újonnan átadott dinamikus tesztkamrájában. (Kép: ESA)

Az ESTEC dinamikus tesztkamráját 1984-ben átalakították, új funkciókkal bővítették, kialakították a nagy űrszimulátort. A napszimulátor képen látható tükrével 6 méter átmérőjű, az űrbeli napsugárzáséval azonos energiasűrűségű nyalábot ejtenek a vizsgált űreszközre. (Kép: ESA)

Az ESTEC legnagyobb tesztberendezésében, a nagy űrszimulátorban ellenőrzött legnagyobb űreszközök az ATV teherűrhajók voltak (2006). (Kép: ESA / A. Le Floc'h)

Az ESTEC 2018-ban. (Kép: ESA)