Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Menteni, ami menthető (6. rész) - SOHO
(Rovat: Kontinensünk űrtörténelme, Minden jó, ha a vége jó... , A Nap és bolygótestvéreink - 2004.08.17 08:51.)

A közös NASA-ESA napkutató szonda eredményeiről alkalmanként az Űrvilág oldalain is beszámolunk. Ahhoz, hogy a SOHO ma is működhessen, négy éve egy nagyobb mentőakció is kellett.

A SOHO 1995 decemberében indult, majd elfoglalta a számára kijelölt helyet a Nap és a Föld között, az egyik Lagrange-féle librációs pontban. Ez a hely kb. 1%-kal közelebb van a Naphoz, mint a Föld. Itt egy „műbolygó” úgy tudja a Napot figyelni, hogy közben a csillag körüli keringési ideje megegyezik a Földével - pontosan egy év. A Napot tehát mindig „maga előtt”, a bolygónkat pedig a „háta mögött” tudhatja.

A SOHO esetében a követési feladatokat a NASA Goddard Űrközpontja látja el. 1998. június 25-én a SOHO biztonsági üzemmódba kapcsot, a hibajavítás során azonban a földi irányítók elvesztették ellenőrzésüket a szonda helyzete felett. Öt órán belül az összeköttetés is megszakadt. Ekkor a NASA és az ESA mérnökeiből alakult válságstáb kiderítette, hogy a napelemek valószínűleg az élüket mutatják a Nap felé. Emiatt megszűnt az energiaellátás a fedélzeten. Ha így van, akkor viszont idővel - a pályán való keringés előrehaladtával - egyre inkább a Nap irányára merőleges helyzetbe fognak fordulni, csak türelmesen ki kell várni. Hat hét elteltével észlelték az első, még nem értelmezhető telemetriai jeleket a SOHO-ról. Megfeszített munkával, „vakon” felküldött parancssorozatokkal szeptember 25-re teljesen életre kelt az űreszköz. A SOHO ma is kiválóan működik.

A SOHO nyolc éves születésnapja alkalmából tartott szavazáson győztes kép. A Napról három különböző hullámhosszon készített felvételek kombinációja, 1998 májusából.


Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018