REJTVÉNY: Európa űrhajósai
(Rovat: Kontinensünk hajósai - 2015.01.05 07:15.)

Ismét a Természet Világa Európával a világűrben című különszámát nyerheti meg egy szerencsés, aki helyesen válaszol kérdésünkre.

Az Európával a világűrben című, a borítólapokkal együtt épp száz oldalas, látványos és minden oldalán színes különszám 2014 végén jelent meg. Kapható az újságárusoknál, 980 Ft-os áron. A 145. évfolyamában járó tudományos-ismeretterjesztő lap, a Természet Világa ezzel a különszámmal köszönti, hogy hazánk hamarosan – a csatlakozási folyamat lezárása után, várhatóan 2015 végétől – teljes jogú tagként belép az Európai Űrügynökségbe (ESA). Ezzel a hazai űripar és űrkutatás szereplői előtt új fejlődési perspektíva nyílik meg. Az eddiginél sokkal több ESA-programban vehetünk majd részt, és nagyobb haszonnal alkalmazhatjuk az űrtevékenység eredményeit.

Aki viszont arra számított, hogy mostantól magyar állampolgárként is eséllyel pályázhat majd európai űrhajósnak, az egyelőre (?) csalódni fog... Az ESA a tagállamai által befizetett, az országok bruttó nemzeti össztermékével arányos tagsági díjakból, valamint a nemzetközi szervezetek részére végzett szerződéses munkák bevételeiből gazdálkodik. Szakmai tevékenysége két nagy kategóriára bontható. Amint azt a Természet Világa különszámának Fél évszázad az európai együttműködés és innováció szolgálatában című cikkében olvashatjuk, az ún. kötelező programokra költik az éves költségvetés mintegy egyötödét. Ide tartozik a tudományos kutatás, a technológiafejlesztés, a szervezet adminisztrációjának működtetése. Lényegében erre mennek el a tagállami kötelező befizetések. Emellett az önkéntes programok közé tartozik a földmegfigyelés, a hordozórakéta-fejlesztés, a távközlés, a navigáció, a súlytalanságban végzett kutatás-fejlesztés és alkalmazás, valamint az emberes űrrepülés is. Ezekre a tagállamok – saját céljaiknak, igényeiknek, lehetőségeiknek megfelelően – további, célzott hozzájárulást vállalnak. Ahogy a cikk írja, „sok év tapasztalata alapján a kisebb országok a kötelező befizetésük 50-100%-át fordítják az önkéntes programokra, vagyis a kötelező befizetést (csaknem) megduplázzák. A nagyobb országok a kötelező hozzájárulás többszörösét költik el az önkéntes programokban”. Egyelőre nem ismert, hogy Magyarország 2015 végétől mely önkéntes programokban és milyen mértékben szeretne részt venni, de egyelőre nem valószínű, hogy az emberes űrrepüléssel kezdenénk. Márpedig űrhajósjelölteket elvben csak a programba befizető államok polgárai közül válogatnak.

Ez alól a szabály alól mindenesetre 2009-ben, amikor legutóbb toboroztak űrhajósokat a kiképzett európai csapat frissítésére, kivételt tettek. Akkor – mint ahogy az Űrvilágban is beszámoltunk róla – hatan kerültek be azok közé, akik az ESA színeiben szolgálhatnak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Jelenleg épp az európai űrhajóscsapat egyetlen hölgytagja, Samantha Cristoforetti dolgozik az űrállomás fedélzetén.

Az ESA 2009-ben kiválasztott hat új űrhajósa. Neveiket most nem soroljuk fel; az egyikükét várjuk a megfejtőinktől. Ugyanez a csoportkép szerepel egyébként róluk a Természet Világa különszámában is. Európai űrhajózásának történetével pedig egy külön cikk foglalkozik részletesen a kiadványban, Gesztesi Albert tollából. (Kép: ESA)

Mostani rejtvénykérdésünkre remélhetőleg nem lesz nehéz válaszolni: ki volt az az európai űrhajós a 2009-ben kiválasztott „hatok” közül, aki először eljutott a világűrbe, az ISS fedélzetére? A megfejtéseket e-mailben, a beküldő nevének megjelölésével együtt kérjük eljuttatni az urvilag@urvilag.hu címre, legkésőbb január 9-én (pénteken) éjfélig. A helyes választ beküldők között a Természet Világa Európával a világűrben című új különszámának egy ajándékpéldányát sorsoljuk ki és küldjük el postán. A Természet Világát kiadó Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szívességéből a különszámnak összesen öt példányát tudjuk kisorsolni az Űrvilág olvasói között. Ez lesz közülük a negyedik, így aki most nem nyer, a következő – utolsó – rejtvényfordulóban még kaphat egy esélyt!