Szojuzt Európának és Kanadának!
(Rovat: Kontinensünk hajósai, Az űrállomás és kontinensünk , Az űrállomás és Oroszország - 2010.07.05 08:30.)

Az európai és kanadai űrügynökségek tárgyalásokat kezdtek Oroszországgal arról, hogy saját Szojuz űrhajót vásároljanak űrhajósaiknak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) juttatásához.

A tárgyalások alapvető központi kérdése az emberes űrrepülések lehetőségének biztosítása 2015 után. Egyúttal azt is vizsgálják, hogy az európai és kanadai űrhajósok milyen módon juthatnának már ennél is hamarabb, ill. gyakrabban a Föld körül keringő laboratórium, az ISS fedélzetére. Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz, illetve Európa és Kanada képviselői 2010. június folyamán arról kezdtek tárgyalásokat, hogy olyan rövid távú repülésekre alkalmas Szojuzokat is építsenek, amelyekkel valamikor a 2013 és 2016 közötti időszaktól űrhajósaik rendszeresen repülhetnének.

Egy Szojuz űrhajó startja. (Kép: NASA / Bill Ingalls)

A múlt hónapban kezdődött tárgyalások egyelőre azokat a lehetőségeket térképezik fel, amelyek egy újabb, évi egy extra Szojuz-repülés beiktatásával kialakíthatók. Miközben az egy-három hetes űrrepülések lehetősége is adott, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Kanadai Űrügynökség (CSA) a több hónapos, hosszú távú űrrepülések lehetőségeit is számba veszi. Az ESA és Oroszország a nyár folyamán mindkét repülési opciót kiértékeli, majd a konkrét megoldási lehetőségekről szóló műszaki-technikai összefoglalót szeptemberig elkészítik.

A jelenleg érvényes szerződések szerint az űrállomást üzemeltető partnerek közül az orosz fél rendelkezik az űrhajós személyzet fedélzeti munkaidejének felével. Az űrállomás erőforrásainak másik része felett az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA birtokolja a rendelkezési jogot, és osztja meg a legénységi időt a saját, a Japán, az európai és a kanadai űrhajósok között. Ezen belül a NASA a legénységi idő 76,6%-át tartja fenn saját űrhajósai részére, 12,8%-ot kapott Japán, 8,3% jut az ESA-nak, végül 2,3% pedig Kanadát illeti. Ez az elosztás Japánnak és Európának körülbelül évi egy féléves küldetés teljesítési lehetőségét adja, míg Kanada kisebb részesedése azt teszi lehetővé, hogy a kanadai űrhajósok néhány évente egyszer repülhetnek egy hosszabb küldetésre.

Az ESA űrhajósa, Frank De Winne gyakorlás közben a Szojuz űrhajóban a múlt évi útja előtt. (Kép: NASA / Victor Zelentsov)

A nemzetközi űrhajósoknak az amerikai űrrepülőgépek fedélzetén eddig lehetőségük nyílt rövidtávú küldetésekben való részvételre is, hogy nagyobb tapasztalatra tegyenek szert, és többször juthassanak el az űrállomásra, és a világűrbe. Az űrrepülőgépek jövő évre tervezett nyugdíjazásával azonban ez a lehetőség megszűnni látszik, és jelenleg csak a már több évre előre, az ISS jogosultságok alapján elosztott, betervezett hosszú távú űrállomás-küldetések maradtak. Az űrkutatásért felelős, illetékes európai és kanadai vezetők határozott törekvése az, hogy a jövőben növekedjen az európai és kanadai űrhajósok repüléseinek aránya.