Magáncég fejleszt hordozórakétát kis műholdak célba juttatására
(Rovat: Kis űreszközök nagy szerepe, Üzlet és munkahely - 2017.06.18 08:15.)

Köztudott, hogy az űriparban a hivatalos állami intézmények mellett jelen vannak a magánvállatok is. Ilyen az ARCA Space.

A nagy és ismert vállalatokon kívül léteznek kisebb cégek, szerte a világon. Egy ilyen cég a jelenleg Las Cruces-i (Új-Mexikó) székhelyű ARCA Space Corporation. A cég Román Légügyi és Űrhajózási Szövetség néven alakult 1999-ben, mint civil szervet, amely a repülés és űrkutatás szerelmeseit tömörítette. Székhelyük Rimnicu Vilcean volt. Szerteágazó tevékenységet folytattak, terveztek és építettek szuborbitális repüléshez rakétákat, hajtóműveket, sztratoszférikus repülőgépet, kompozit anyagból készült pilótakabint, űrrakétákat. Jelentkeztek a Google Lunar X Prize versenyre, de visszaléptek.

Részt vettek a 2004-es Ansari X Prize Competition versenyen, indítottak két sztratoszférikus rakétát, de rakétáik nem érték el a megkövetelt 100 km magasságot. Teszteket folytattak, melyek során négy sztratoszférikus óriás léggömböt indítottak. Ezeket a többlépcsős rakéták első fokozatának kiváltására kívánták használni. Több kísérletük visszhangot kapott a romániai médiában. A tesztek javarészt a Fekete-tenger fölött és annak partján történtek. Mellesleg nem elhanyagolható előny egy ilyen terület, ahol a lakott települések veszélyeztetése nélkül lehet dolgozni. A kísérletekben aktív segítséget nyújtottak a román haditengerészet és parti őrség egységei, az indítóállás biztosításával, vagy a visszatérő eszközök tengerből való kiemelésénél (természetesen kereskedelmi alapon).

Több kormányzati pályázatot nyertek a Román Űrügynökségtől és az Európai Űrügynökség ExoMars projektjének ejtőernyős tesztjeiben is részt vettek. Ezen cikknek nem szándéka értékelni a próbálkozások sikerét, de mint egyszerű kívülálló, nem is szabad. Mindenképp elismerést érdemel a kitartóan és szinte két évtizede folytatott munka.

Tény, hogy a pénzen, tudáson, kitartáson kívül a felfedezéseknél és a sikernél szerepe van a szerencsének is. Összetettebb okok miatt a társaság céggé alakult és áttelepült az USA-ba, tevékenységét főleg gazdasági alapokra helyezve. Drónok és tartozékaik fejlesztésével, röpdeszka (hoverboard) építésével is foglalkoznak.

A cég itt bemutatott terve egy hordozórakéta , amely a mikroműholdak piacát célozza meg. Gazdasági szempontból a szegmens a SpaceWork és az Eurostat előrejelzéseit alapul véve körülbelül 3000 darab 1–50 kg közötti műholdat jelent az 2016 és 2022 közötti időszakban. A teljes piaci érték a becslések szerint 5,3 milliárd dollár lesz a következő évtizedben. Az elgondolás szerint az egymillió dollár körüli indítási ár illeszkedik ebbe a piacba.

A szóban forgó rakéta a Haas-2CA. Nevét Conrad Haasról (1509–1579) kapta, aki osztrák származású és Nagyszebenben is tevékenykedő feltaláló, a többlépcsős rakéta középkori megálmodója.

A rakéta besorolása SSTO (Single Stage to Orbit), vagyis egy fokozattal a kijelölt pályára. A kb. 16 m hosszú rakéta 1,5 m átmérőjű, tömege üres állapotban kb. 550 kg, felbocsátáskor 16 300 kg. Ez a tengerszint feletti 22,5 t tolóerővel és vákuumban közel 33,5 t tolóerővel társul. Kevesebb mint öt perc alatt elérheti az alacsony Föld körüli pályát. Elméletileg képes 100 kg hasznos terhet eljuttatni Föld körüli pályára. Hajtóművét hidrogén-peroxid és kerozin keverékével táplálják. Ezeket a paramétereket a szerkezet megépítésére használt kompozit anyagok alacsony tömegével, valamint energiadús hajtóanyag alkalmazásával szeretnék elérni.

(Képek: ARCA Space)

Hajtóműve az Executor, egy lineáris fúvókával szerelt rakétamotor. Ez elgondolásában hasonlít például a 2000-es év környékén a Lockheed Martin által javasolt, és az Egyesült Államok kormánya által finanszírozott, de 2001-ben műszaki okokból leállított Venture Star újra felhasználható űrjármű koncepciójához, legalábbis a fúvóka tekintetében. A NASA folyékony hidrogént égetett , de problémái adódtak a folyékony halmazállapotú hidrogén tárolására szolgáló biztonságos és könnyű tartály megépítésével.

Az ilyen megoldású rakéták elméletileg a magassági nyomáscsökkenéshez való automatikus alkalmazkodásnak köszönhetően képesek optimális teljesítményt nyújtani minden repülési magasságban, akár 30%-kal kevesebb üzemanyagot használva, mint a hagyományos rakéták. A tolóerő-vektoros irányításvezérlés céljából a 16 beépített égetőkamrát egyenként irányítják, változtatva az egyes kamrákban elégetett keverék mennyiségét. Gyakorlatilag egy motorról van szó, amelynek pneumatikus szelepek segítségével változtatják az elemi fúvókákba jutó hajtóanyagát. Ez kiküszöböli a motor nehéz, kényes és összetett vektoriális fúvókamozgató szerkezetét.

Ha a Haas-2CA rakéta megvalósul, akkor ez lehet az első egylépcsős magánrakéta, amely képes arra, hogy műholdakat Föld körüli pályára állítson. Egyéb érdekessége az elgondolásnak, hogy a rakétát a világűrben újra lehet tölteni hajtóanyaggal, képessé téve a járművet távoli objektumok olcsóbb megközelítésére, például a Naprendszer feltárása céljából.