Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Beidou, idén hatodszor
(Rovat: Kínai műholdak, Navigáció és térképészet - 2019.11.24 08:15.)

Az újonnan felbocsátott műholdpárossal belátható közelségbe kerül a kínai navigációs műholdrendszer teljes kiépítése. A lehulló rakétafokozat lakott területre érkezett.

November 23-án, magyar idő szerint 1:55-kor ismét két Beidou navigációs műholdat állítottak pályára egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával. A start helyszíne Hszicsang (Xichang) volt. A műholdak négy óra elteltével érték el a számukra kijelölt pályát.


(Kép: Xinhua)

A Beidou-3M 21 és Beidou-3M 22 (a folyamatos számozást alkalmazva Beidou-50 és -51) műholdakat – ahogy a jelölésükben az M betű is utal rá – ezúttal közepes magasságú pályára szánják. A Beidou M jelű holdjai a Föld felszínétől kb. 21,5 ezer km magasságban, 55,5°-os hajlásszögű pályákról küldik rádiójeleiket a megfelelő vevőberendezéssel rendelkező felhasználóik felé. A nevekben a 3-as szám a kínai hely- és időmeghatározó műholdrendszer tagjainak harmadik sorozatát jelöli. Ezek az űreszközök 1014 kg-os starttömeggel készülnek, a navigációs jeleket sugárzó antenna mellett a pontos pályameghatározásukat segítő lézertükrökkel is fel vannak szerelve. A műholdak teste 2,25 × 1,22 × 1 méteres. A pontos órajeleket a fedélzetek elhelyezett hidrogén mézer atomórák szolgáltatják.


(Fantáziakép: J. Huart)

2019-ben már a hatodik alkalommal bővítették a kínai navigációs műholdak rendszerét. Először áprilisban egy szintén 55,5°-os hajlásszögű, de 1 napos keringési idejű (geoszinkron, kb. 36 ezer km-es magasságban keringő) műhold állt pályára. Utána egy geostacionárius (vagyis az egyenlítői sík közelében húzódó geoszinkron, GEO) pályára juttatott űreszköz következett. Szeptemberben az M23 és M24 egyszerre, majd novemberben az IGSO3 került sorra. Az előbbiek a mostaniakhoz hasonlóan közepes pályamagasságba kerültek, az utóbbi pedig geoszinkron pályán működik. A tervek szerint még nincs is vége a 2019-es aktivitásnak, decemberben várható egy további műholdpáros (M19 és M20) startja is.


Kína saját független navigációs műholdrendszere az ígéretek szerint 2020 közepére lesz teljes és éri el a globális lefedettséget. A konstellációba ekkor 27 darab M, 5 darab GEO és 3 IGSO műhold tartozik majd. (Kép: Beidou)

Mivel Kína első három űrbázisa a szárazföld belsejében épült, és a rakéták elhasznált fokozatai nem a tengerben esnek le, gyakran előfordul, hogy lakott települések közelében csapódnak be a darabok. A kínai közösségi médiában megjelent képek és videók tanúsága szerint ez most is így volt.



(Képek: Weibo / Twitter)

A megélénkülő kínai űrtevékenység azzal a kellemetlen mellékhatással is jár, hogy a rakéták emelkedési pályája alatt lakók egyre gyakrabban vannak kitéve az efféle veszélynek. A hatóságok a jelek szerint előzetesen figyelmeztetéseket adnak ki, és utasításokat arra vonatkozóan, hogy mi a teendő egy füstölgő rakétadarab megjelenése esetén. Semmiképp nem érdemes a közelébe menni, hiszen az ezekben a rakétákban alkalmazott hajtóanyag erősen mérgező.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020