Kaofen-7 és három másik
(Rovat: Kínai műholdak, Új eszközök és anyagok , Kis űreszközök nagy szerepe - 2019.11.04 14:15.)

Vasárnap egyszerre négy műhold állt alacsony Föld körüli pályára Kínából, köztük egy kínai–francia együttműködésben épült kísérleti CubeSat.

A starthely Tajjüan (Taiyuan), a hordozórakéta egy Hosszú Menetelés-4B volt, a pontos időpont pedig november 3-án magyar idő szerint 4:22.

(Kép: Xinhua)

A rakéta fő hasznos terhe a Kaofen (Gaofen) polgári földmegfigyelő műholdak sorozatának 7. számú darabja. A beszámolók szerint a Kaofen-7 az első olyan civil kínai távérzékelő műhold, amely 1 m-esnél jobb felbontásban térbeli (3D) képeket tud alkotni a Föld felszínéről. Mintegy 500 km magasan húzódó, 97,5°-os hajlásszögű (poláris) pályára került. Fedélzetén egy nagyfelbontású kamera és egy lézeres magasságmérő berendezés repül.

További apró, CubeSat kategóriájú műholdak is indultak ugyanezzel a rekétával. Az egyik, a Huangpu-1, egy későbbi földmegfigyelő műhold-konstelláció technológiai kísérleti előfutára. A másik egy ugyancsak kísérleti célú szudáni műhold (Sudan Experimental Satellite-1)

Végül a negyedik pályára állított műhold, a Hszaiohsziang-1-08 (Xiaoxiang-1-08), más néven Tienfeng (Dianfeng) egy 6 egységes (6U) CubeSat, fedélzetén egy innovatív francia startup cég, a ThrustMe által kifejlesztett, szilárd jód üzemanyagot használó, nem túlnyomásos hideggázas hajtóművel. A kis műhold építője egy erre a feladatra specializálódott kínai magáncég, a Spacety Co. Ltd.

A ThrustMe egyik mérnöke a földi tesztberendezésen dolgozik (Kép: ThrustMe)

A hajtómű alkalmas a nanoműholdak élettartamának megnövelésére és akár ütközéseket elkerülő manőverek végrehajtására. A legtöbb CubeSat jelenleg nem rendelkezik olyan megoldással, amivel a pályájukat a felbocsátásukat követően módosítani lehetne. A francia vállalkozás egy ugyancsak jódot használó ionhajtómű kifejlesztésén is dolgozik, amellyel nagyobb pályamódosítások, konstellációk tagjainak elrendezése is lehetővé válna.

Hszaiohsziang-1-08 elkészítését jelentős lépésnek tartják az európai és kínai cégek űregyüttműködésében. A jóddal működő hajtómű ötlete először 2008-ban merült fel. A mostani megvalósítás igen gyors volt: a két vállalat együttműködésének ötletétől a startig egy év, a szerződéskötéstől a pályára állításig mindössze 8 hónap telt el. A párizsi székhelyű ThrustMe egyébként 2017-ben alakult, egy állami kutatóintézet (Laboratoire de Physique des Plasmas) munkatársaiból. A jódos hajtómű fejlesztéséhez magánbefektetők, a francia kormányzat és az Európai Unió támogatásait használták fel.

Ami a Hosszú Menetelés-4B hordozórakétát illeti, a mostani indítási alkalmat kihasználva azzal is kísérleteztek. Kínai rakétán – idén július óta – második alkalommal helyeztek el rácsos vezérlőtalpakat. Ezek segítenek az elhasznált első fokozat visszahullásának irányításában. A közelebbi cél a lakott területek megkímélése a visszaeső fokozatoktól – erre Kínában gyakran van példa. Később a rakéták egyes elemeinek újrafelhasználhatósága érdekében alkalmazhatják a módszert a Hosszú Menetelés rakéták új generációjánál.

(A kép forrása)