Újabb kínai röntgentávcső
(Rovat: Kínai műholdak, Távoli világok kutatói - 2018.05.04 07:15.)

Tavaly indult az első, de Kína már következő generációs röntgentávcsövét tervezi, európai együttműködésben és 2025-ös indítással.

Az új röntgentávcső, az eXTP (enhanced X-ray Timing and Polarimetry mission) becsült költsége 3 milliárd jüan (kb. 120 milliárd forint, közel 400 millió euró). Feladata a Világegyetem legnagyobb energiájú jelenségei, többek közt a fekete lyukak, a neutroncsillagok és a kvarkcsillagok tanulmányozása lesz, beleértve a fekete lyukak forgásának vizsgálatát és a neutroncsillagok állapotegyenletének meghatározását. A műhold készítésének indító megbeszélését március elején tartották a Kínai Tudományos Akadémia Állami Űrtudományi Központjában, ahol az Akadémia alelnöke bejelentette, hogy az eXTP lesz „Kína tudományos műholdprogramjának zászlóshajója”.

Az eXTP kínai röntgencsillagászati műhold pályára állítását 2025-re tervezik (Kép: Institute of High Energy Physics)

Az elkövetkező években véglegesítik a műhold terveit, a prototípus 2022-re készülhet el. Az eXTP a 0,5–30 keV tartományban vizsgálja az említett típusú röntgenforrásokat. Az űrtávcsőre négy tudományos műszer kerül: spektroszkóp, polariméter, nagy felületű detektor és nagy látószögű monitor. A távcső gyűjtőfelülete 4,5 m² lesz, ami már precíziós méréseket tesz lehetővé. A távcső fókuszfelületén a fénygyűjtő terület háromszor akkora lesz, mint az ESA XMM-Newton röntgentávcsövében. Lényeges, hogy az eXTP polarimetriai méréseket is végez majd, amiből következtetni lehet a vizsgált objektumok különböző aszimmetriáira a fekete lyukakon és a neutroncsillagokon, illetve azok környezetében.

Kína első és eddig egyetlen röntgentávcsövét, a HXMT-t (Hard X-ray Modulation Telescope) tavaly júniusban állították Föld körüli pályára, és már végzi a méréseit. 2015-ig Kínának egyetlen műholdja sem volt, amelyik fizikai alapkutatásokat végzett volna. Azóta azonban a kormány támogatásával az ország nagy lépéseket tett ezen a területen is. Pályára állították a DAMPE (DArk Matter Particle Explorer) műholdat és a QUESS (Quantum Experiments at Space Scale)) kvantumkommunikációs műholdat.

A HXMT (Hard X-ray Modulation Telescope) kínai röntgentávcsövet 2017 júniusában indították. (Kép: Physics World / Xinhua)

Az eXTP a kínai űrkutatás történetének legérzékenyebb űrtudományi műholdja lesz, ennek tudható be, hogy költségvetése háromszorosa az átlagos kínai tudományos műholdakénak. A fejlesztési munkát a pekingi Nagyenergiájú Fizikai Intézet irányítja, a fejlesztéshez szükséges forrás körülbelül kétharmadát adja Kína, a többit egyes európai országok és az Európai Űrügynökség „természetbeni” hozzájárulása teszi ki. A röntgensugarakat fókuszáló két rendszert Kínában építik, míg a nagy felületű detektor Olaszországban, a nagy látószögű monitor pedig spanyol–dán együttműködésben épül.

Az eXTP nemzetközi együttműködésének európai koordinátora Andrea Santangelo (Tübingeni Egyetem, Németország), aki elmondta, hogy a küldetés jó példája lesz az Európa és Kína közötti, kínai vezetéssel megvalósuló együttműködésnek. Jelentős műszaki problémákat nem lát a megvalósítás útjában, ezért úgy gondolja, hogy a 2025-ös határidő tartható lesz.