Földmegfigyelő műhold Kínából
(Rovat: Kínai műholdak, Űrcsillagászat Európában - 2014.08.20 08:15.)

Az 1 méter körüli felbontású űrfelvételek készítésére alkalmas Kaofen-2 mellett egy apró lengyel csillagászati műholdat is pályára állítottak.

A Hosszú Menetelés-4B sorozatú hordozórakéta augusztus 19-én, magyar idő szerint 5:15-kor emelkedett a magasba Tajjüanból (Taiyuan). Fő hasznos terhe a kínai Kaofen-2 (Gaofen-2) távérzékelő műhold volt. Ennek a nagyfelbontású űrfelvételek készítésére alkalmas, a tervek szerint hat darabból álló, 2016-ig indítandó műholdsorozatnak az első képviselője tavaly áprilisban állt alacsony Föld körüli pályára. A Kaofen holdak polgári irányítás alatt működnek, feladatuk a távérzékelés hagyományos területeire – térképezés, katasztrófa-elhárítás, a természeti erőforrások kutatása, mezőgazdasági alkalmazások, környezetvédelem, várostervezés – terjed ki.

A Hosszú Menetelés-4B rakéta startja. A mostani indítás a vizsgálatok miatt hosszú hónapokat késett, mivel ugyanennek az amúgy igen megbízható hordozórakétának egy tavaly decemberi indítása, egy brazil-kínai földmegfigyelő hold pályára állítása a harmadik rakétafokozat hibája miatt kudarccal végződött. (Kép: Xinhua / Liu Chan)

A másodlagos hasznos teher egy lengyel nanoműhold, a BRITE-PL-2 (Heweliusz, más jelöléssel CanX-3D) volt. A mindössze 6 kg tömegű, 20 cm élhosszúságú kocka alakú űrtávcső az égbolt legfényesebb csillagaira végez majd precíz fotometriai méréseket, vagyis fényváltozásaikat kutatja. A megfigyeléseinek pontossága mintegy tízszer jobb lesz a földi távcsövekkel elérhetőnél, köszönhetően annak, hogy nem a légkör „aljáról”, hanem a világűrből végezheti méréseit. A BRITE betűszó jelentése Bright Target Explorer, és egy kanadai, osztrák és lengyel együttműködésben végzett űrcsillagászati programot takar. Az ennek keretében felbocsátott nanoműholdakkal a csillagok rezgéseit, azok révén pedig belső szerkezetüket szeretnék minél jobban megérteni. A lengyelek két BRITE holdja közül az első (BRITE-PL-1, avagy Lem) tavaly november 21-én állt pályára egy Dnyepr rakétával, Oroszországból.

A mostani volt két héten belül a második űrindítás Kínából. Ezek ugyanakkor egy több mint négy hónapos szünetet követtek.