Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Barátságért holdkőzet?
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2021.01.04 07:15.)

Kapnak-e külföldiek is a kínai Csang'e-5 űrszonda által gyűjtött több mint 1,7 kg-nyi holdkőzetből?

A kérdésre a válasz: igen! A kínai illetékesek már korábban, a november 23-án indított Chang'e-5 (Csang'e-5) küldetés előkészítése során is úgy tervezték, hogy nem csak maguk vizsgálják majd a megszerzendő holdi mintákat, hanem nemzetközi kutatócsoportok számára, tudományos együttműködés keretében is juttatnak kisebb mennyiséget az anyagból. (A Csang'e-5 útjáról korábbi cikkeinkben részletesen beszámoltunk, ld. a lap alján.) Egyébként a Csang'e-5 programjának végrehajtásában is kaptak nemzetközi segítséget a kínaiak. Az Európai Űrügynökség (ESA) például követőállomás-hálózatát bocsátotta rendelkezésre, Argentína pedig helyet adott egy kínai követőállomás telepítéséhez.


Egy 23 napos küldetés végén, december 16-án ért földet Belső-Mongólia területén a Holdról hozott kőzetmintákat tartalmazó egység. (Kép: Xinhua)

Az amerikai kutatókkal való együttműködést azonban akadályozza, hogy az Egyesült Államok jelentősen korlátozza saját szakembereinek a kínai űrprogramban való részvételét. A kínaiak most az mondják, hogy amerikai kutatócsoportok abban az esetben juthatnának hozzá a Holdról frissen hozott mintákhoz, ha megváltozna a hivatalos politika a két ország kölcsönös előnyökön alapuló űregyüttműködésével kapcsolatban.


A kínai űrhivatal (China National Space Administration, CNSA) képviselői december 19-én adták át a mintát a Kínai Tudományos Akadémia kutatóinak. A tartály felbontása után kiderült, hogy az eredeti tervek szerinti 2 kg-os tömeget majdnem sikerült begyűjteni, a szonda pontosan 1731 g holdkőzetet hozott a Földre. (Kép: CNSA)

A szovjet Luna-24, vagyis 1976 óta most először kerültek minták a holdi regolitból a Földre, laboratóriumi tanulmányozásra. Az Egyesült Államok és az egykori Szovjetunió után Kína lett a harmadik ország, ahol ezt végre tudták hajtani. Nem csak kutatási célra jut majd a holdkőzetből. Lesz, amit kiállítanak a pekingi Kínai Nemzeti Múzeumban, továbbá az ENSZ-nek, valamint egyéb „diplomáciai ajándék” céljára is szánnak belőle. Ezt a szokást annak idején az amerikai Apollo és a szovjet Luna programok alapozták meg.

Korábban 9 alkalommal érkeztek holdi kőzetminták a Földre. Hat Apollo űrhajó utasai gyűjtöttek ilyeneket, valamint három automata Luna űrszonda. A mennyiségek közt sok nagyságrendnyi különbség volt: míg az Apollo küldetések összesen 382 kg-ot, addig a Lunák kb. 300 g-ot szállítottak haza. A mostani kínai minták sokkal (legalább másfél milliárd évvel) fiatalabbak, a Hold történetének egy későbbi korszakából valók, mint a 3,5 milliárd éves Apollo holdkőzetek. Ez adja fő tudományos értéküket.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021