Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Kína: 2 kg mintát a Holdról!
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2020.11.23 21:45.)

A Hajnan szigetén lévő űrközpontból, egy Hosszú Menetelés-5 rakétával elindult a Holdhoz a Csang’e-5 űrszonda.

Ha az űrkísérlet sikeres lesz, akkor 1976 óta ez lesz az első alkalom, hogy holdi minta érkezik Földre. Ilyesmire eddig csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió volt képes.

Az űreszköz már 2017-re elkészült, de az az évi (második) Hosszú Menetelés-5 (CZ-5) rakéta kudarca, illetve idén a COVID-19 járvány végül a startot három évvel hátráltatta. A mostani repüléshez az 57 méter magas és 870 tonna induló tömegű rakétát november 17-én tolták ki a függőleges szerelőcsarnokból.


A Hosszú Menetelés-5 rakéta, útban az indítóállásba. (Kép: Xinhua)

A kommunikáció biztosításához kínai kikötőikből kifutott a 3. generációs Jüanvang-6 (Yuanwang-6) és a 2. generációs Jüanvang-2 műholdkövető hajó – még november 13-án, illetve 20-án.


A Jüanvang-6

A november 23-án, magyar idő szerint este fél 10-kor a Hajnan szigetén fekvő Vencsang (Wenchang) űrközpontból indított Csang’e-5 (angol átírással Chang'e-5, kínaiul 嫦娥五号, pinjin átírással Cháng'é wǔhào) az első kísérlet, hogy az ázsiai ország megvalósítsa négylépéses, automata űrszondás holdprogramjának harmadik lépését, azaz a mintavételt és annak hazaszállítását. Az előző két lépés a Hold körüli pályán végzett kutatás (Csang’e-1 és -2), illetve a sima leszállás és mérések a landerrel és miniroverrel (Csang’e-3 és -4) voltak.

A négy fő egységből álló Csange’e-5 űrszondarendszer induló tömege több mint 8 tonna, és a következőkből áll:

  1. Anyaszonda (Orbit module): Feladata a holdi egység szállítása a Föld–Hold szakaszon, majd várakozás a Hold körüli pályán. Itt a Holdról visszaérkező mintaszállító egységgel történő randevú, majd a műszaki egység belsejében elhelyezett földi leszállókapszula (és benne a minták) visszahozatala a földközeli térségbe.
  2. Holdi leszállóegység (Landing Module): Egy négylábú, fékezőhajtóművel és üzemanyaggal ellátott, 1200 kg-os szerkezet. Rakétás sima leszállást hajt végre a Holdon, felső részén a mintaszállító egységgel. Ennek az egységnek a feladata a fúrások elvégzése és a begyűjtött minták elhelyezése.
  3. Mintaszállító egység, vagy felszálló egység (Ascent Module): Feladata a minták fogadása a leszállóegység fúró/mintevevő karjától, majd a minták (rakétás) felszállítása a Hold felszínéről a Hold körüli pályára, ahol összekapcsolódik az anyaszondával. A sikeres kapcsolódás után a mintákat átadja az anyaszonda belső részében elhelyezett földi leszállókapszulába. Az egység tömege (az üzemanyaggal) 120 kg.
  4. Földi leszállókapszula (Reentry Module): A személyszállító Sencsou űrhajók parancsnoki-visszatérő kabinjának kicsinyített, nagy hőterhelésre tervezett változata. A Hold körüli pályán (mint az anyaszonda belsejének „lakója”) befogadja a mintákat, majd azokkal aerodinamikai fékezést követő, ejtőernyős sima leszállást hajt végre valahol Belső-Mongóliában.


Balra a Csang’e-5 felépítése, jobbra a küldetés jelvénye

A Csang’e-5 leszállására kijelölt terület a Holdon a Mons Rümker (Rümker-hegy) környezete, az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) területén. A leszállóhelyet a tudósok geológiai érdekessége miatt, a mérnökök pedig viszonylag sima volta miatt választották. Ahogy azt a Hold körüli pályáról készített felvételek is mutatják, a Rümker-hegy környezete viszonylag sima. Az alakzat a feltételezések szerint mintegy 1,2 milliárd éves.


Az űreszköz leszállására kijelölt terület, azon belül pedig az a régió, amely az igazán ideális lenne

A tervek szerint a Lander több – maximálisan akár 2 m mélységű – lyukat is fúrna a Hold talajába, plusz egy robotkarral a felszínről is kotorna port és törmeléket. Így több helyről és többféle mélységből gyűjtene mintát. A por és kőzet össztömege szerencsés esetben akár a 2 kg-ot is elérheti. (Összehasonlításul: a három szovjet automatikus Luna szonda összesen 301 grammnyi holdi anyaggal gazdagította az ország szakembereit.)

Miután a Csang’e-5-öt nem RTG (radioizotópos termoelektromos generátor), hanem közönséges napelemek látják el árammal, ezért a vizsgálatokkal és mintavétellel mintegy 14 földi nap alatt kell végezni – ennyi ideig lesz világos a leszállóhelyen. Ha így lesz, akkor a minták legkorábban 2020. december közepén érkezhetnek a Földre.


A Csang’e-5 repülési profilja.

A szovjet Luna programban alkalmazott minta-visszahozataloktól eltérően a Holdról felszálló mintaszállító egység Hold körüli pályán csatlakozik az ott várakozó anyaszondához. Az anyaszonda azután visszaindul a Föld irányába, ahol elengedi a belsejében rejtőzködő és a mintákat tartalmazó földi leszállókapszulát, amely azután Belső-Mongóliában landol.

A kínai holdi mintavételi és -visszahozatali vállalkozásról itt tekinthető meg egy látványos, angol feliratos videó (még 2017-es startdátummal…). (Forrás: New China TV / CAST)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2021