Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Új képek a Von Kármán-kráterből
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2019.08.25 07:15.)

A Csang’e–4 kínai holdszonda már a nyolcadik holdi napját fejezte be a Hold túlsó oldalán, ebből az alkalomból több új felvételt tettek közzé.

A Hold túlsó oldalán dolgozó kínai Csang’e–4 szonda és a Jütu–2 holdjáró berendezéseit immár nyolcadszor kapcsolták ki augusztus 7-én, a holdi éjszakára készülve. A műszereket aznap 9:00, illetve 9:50 UTC-kor kapcsolták ki, mindössze 24 órával a helyi napnyugta előtt.


A hetedik holdi nappalon készült kép. A Jütu–2 rover felvételén a holdjáró saját árnyéka, keréknyomai, a távolban pedig a leszálló szonda látható. (Kép: CNSA / CLEP)

A Jütu–2 rover január 3-i indulása óta 271 métert tett meg, útja és éjszakai pihenőhelyei a térképen követhetők. Bár élettartamát eredetileg három holdi nappalra (három földi hónapra) tervezték, egyelőre kifogástalan állapotban várja az újabb napfelkeltét. A 8. holdi nappalon 33,13 métert tett meg, ami a legtöbb a 3. napon megtett 43 méter óta. Kilencedik munkanapját a tervek szerint augusztus 24-én kezdheti meg, 24 órával a napkelte után. További 24 óra elteltével a Csang’e–4-et is ismét bekapcsolják.


Phil Stoke űrtörténész és kartográfus térképe a Jütu–2 első nyolc holdi nappalán megtett útjáról. A holdjáró augusztus 7-e óta az újabb napkeltét várja. (Kép: Phil Stoke)

Útközben a Jütu–2 számos tudományos kísérletet végez. Ezekre azonban nem túl sok idő jut, mert amikor a Nap legmagasabban jár, biztonsági okokból hat napra kikapcsolják berendezéseit. Így a kéthetes holdi nappalból egy-egy nap eltelik, amikor a Nap túl közel jár a látóhatárhoz, hat nap pedig, amikor túl magasról süt. Így a közepes napmagasság mellett teljesíthető kétszer három nap a tényleges munkaidő. Ennek ellenére érdekes eredményeket kaptak a kínai tudósok.


A Von Kármán-kráter pereme a Jütu–2 felvételén. (Kép: CNSA / CLEP)


Ezt a képet látja a jármű előtt a Jütu–2 akadályok kikerülését irányító kamerája, amikor a holdjáró a „lába elé néz”. (Kép: CNSA / CLEP)

Különösen fontos a Hold mélyebb rétegeit letapogató radar, amellyel útközben folyamatosan mérik a felszín alatti rétegek jellemzőit. Az eredményeket tartalmazó cikkük jelenleg már elfogadásra, illetve közlésre vár. A látható és közeli infravörös spektrométerrel végzett mérések első tudományos eredményeit összefoglaló cikket viszont már májusban publikálták a Nature-ben. Ezek szerint a vizsgált területen olyan anyagok vannak jelen, amelyek a Hold kérgének mélyebb rétegeiből származnak. A megállapítás összhangban van azzal a feltevéssel, hogy az Aitken-medencét egy óriási becsapódás hozhatta létre.


A Jütu–2 napelemtábláján megcsillanó napfény. (Kép: CNSA / CLEP)


A Jütu–2 nyomai a holdi regolitban. (Kép: CNSA / CLEP)

Nemsokára a holdi adatokat továbbító, a Föld–Hold-rendszer L2 Lagrange pontjánál tartózkodó Csüecsiao (Queqiao) szonda is végez tudományos méréseket, például a holland–kínai alacsony frekvenciás kutatóműszerrel (NCLE, Netherlands–China Low-Frequency Explorer). Hamarosan kinyitják és kalibrálják a műszer öt darab, egyenként három méter hosszú antennáját, az eszköz az 1–80 MHz közötti frekvenciatartományban végez majd méréseket. Ezek érdekessége, hogy 30 MHz alatti frekvenciatartomány csak a világűrből figyelhető meg.


A holdjáró árnyéka a navigációs kamera képén. (Kép: CNSA / CLEP)


A Lunar Reconnaissance Orbiter felvételén jól látszik a leszállóegység és a tőle eltávolodott holdjáró, sőt a keréknyomok is határozottan kivehetők. (Kép: NASA / GSFC / Arizona State University)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019