Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

A Tienkung-2 vége
(Rovat: Kína a világűrben - 2019.07.20 14:30.)

A Csendes-óceán fölött a légkörbe lépve, irányított körülmények között megsemmisült Kína második kísérleti űrállomásmodulja.

A Tienkung-2 (Tiangong-2) modul 2016. szeptember közepén állt Föld körüli pályára. Élettartamát eredetileg két évesre tervezték, mostani megsemmisüléséig több mint 1000 napot repült. (Igazából még évekig elegendő hajtóanyag maradt rajta, ha tovább szerették volna üzemeltetni.) Egy emberes űrhajó, a Sencsou-11 (Shenzhou-11) látogatta meg, még a felbocsátása után egy hónappal. A két főből álló személyzet a kínai űrrepülés történetében rekordhosszú időt, egy hónapot töltött a fedélzetén. Később, 2017 áprilisában indult és érkezett a Tiencsou-1 (Tianzhou-1), az első kínai teherűrhajó. Ennek a két küldetésnek a fogadásával a Tiencsou-2 lényegében teljesítette legfőbb feladatát. Természetesen folyamatosan további kísérleteket is végeztek az egyre alacsonyabb pályán keringő űreszközzel, illetve annak fedélzetén, automata üzemmódban. A Tienkung-2 ugyanis a kínai űrállomásprogram következő lépésének, egy modulrendszerű űrállomás elindításának a begyakorlását is szolgálta.

Az első kínai űrállomásmodul, a Tienkung-1 pályafutásának vége 2018. április elején a mostaninál nagyobb előzetes visszhangot keltett, hiszen azt az űreszközt már nem tudták irányítani, amikorra a Föld sűrű légkörébe lépett. Most a Tienkung-2 esetében azonban a földi irányítók végig urai voltak a helyzetnek, és úgy alakították a pályát, hogy a modul a Csendes-óceán déli része fölött zuhanjon le. Így azok a részegységei, amelyek netán nem váltak az enyészetté, vagyis túlélték a légkörbe való nagy sebességgel történő belépést, a szétdarabolódást és légellenállásból adódó felhevülést, azok is lakott területektől távol estek az óceán vizébe.

A Tienkung-2 légkörbe lépésének elejét még egy fedélzeti kamerával is közvetítették – amíg csak egyáltalán lehetett... (Videó: CGTN)

A 10,4 m hosszú, 3,35 m átmérőjű, 18,4 m fesztávolságú napelemtáblákkal felszerelt Tienkung-2 végül július 19-én, magyar idő szerint 15:06-kor lépett be a sűrű légkörbe, ahol a várakozásoknak megfelelően elégett. Ha maradt is belőle néhány darab, azok valahol Új-Zéland és Chile között zuhantak a Csendes-óceánba.

Ami a kínai űrállomásprogram következő lépését illeti, a hosszabb időtávra készülő modulrendszerű űrállomás központi elemének indítása bizonytalanná vált, miután a Hosszú Menetelés-5 rakétatípus egyik példánya 2017 júliusában startbalesetet szenvedett. Ezzel a nagy tolóerejű rakétával tervezik indítani az új űrállomás első modulját. A Hosszú Menetelés-5 „utaslistáján” előbb azonban még további küldetések is szerepelnek, például egy nagy geostacionárius távközlési műhold, a Holdra indítandó, mintahozó űrszonda, a Csang'e-5 (Chang'e-5), és a készülő kínai Mars-szonda. Mindenesetre hivatalosan továbbra is 2022-t jelölik meg, mint az űrállomás-építés befejezésének évét.

A kínai program vezetői nemrég bejelentették, hogy számos – egyelőre legalább hat – külföldi vezetésű tudományos kísérlet kap helyet a majdani űrállomás fedélzetén. További három elfogadás előtt áll. A kilenc kísérletben Kína mellett Belgium, Franciaország, Hollandia, India, Japán, Kenya, Lengyelország, Mexikó, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Peru, Spanyolország, Svájc és Szaúd-Arábia kutatói vesznek részt.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020