GYORSHÍR: Leszállás a Hold túloldalán
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2019.01.03 10:05.)

Célba ért a kínai Csang'e-4 űrszonda: sima leszállást hajtott végre a Von Kármán-kráterben, megkezdve a Hold kutatásának új korszakát.

Ahogy felkelt a nap a Hold tőlünk sosem látható oldalán levő leszállóhelyen, úgy a várakozásoknak megfelelően a kínaiak eljuttatták a felszínre a Csang'e-4 (Chang'e-4) űrszondát, rajta egy később elindítandó kis holdjáróval. A szonda december 7-én indult a Földről, alig öt nappal később a Hold körüli pályára állt. Ez az emberiség első űreszköze, amely a Hold túlsó oldalán sima leszállást hajtott végre. Mivel onnan nincs közvetlen összelátás a Föld felé, a kommunikációt az irányítókkal a tavaly jó előre felbocsátott Csüecsiao (Queqiao) szonda biztosítja, a Holdon túl kb. 65 ezer km-re keringő reléállomásként.

A leszállás időpontja január 3-án, magyar idő szerint 3:26 volt. A Csang'e-4 teljes tömege mintegy 3800 kg, ebből 140 kg-ot tesz ki a rover.

A pekingi irányítóközpont a leszállás pillanatában. (Kép: Xinhua)

A kínai Hszinhua (Xinhua) hírügynökség beszámolója szerint az űrszonda 15 km-es felszín feletti magasságból kezdte meg a leereszkedést a pekingi irányítóközpontból 3:15-kor kiadott parancs szerint. A hajtóművekkel végzett többszöri manőverek nyomán a Csang'e-4 és a Hold relatív sebességét 1,7 km/h-ról közel 0-ra csökkentették, a magasság ekkor 6–8 km volt. Mintegy 100 m-ig ereszkedve a szonda kamerája segítségével felmérték, hogy a terep biztonságos-e a leszálláshoz. A kiválasztott sima és vízszintes felületre aztán lassan leereszkedett. A helyszín a Déli-sarki Aitken-medence területén, a Von Kármán-kráternél fekszik.

A Csang'e-4 leszállóhelyéről (177,6° keleti hosszúság, 45,5° déli szélesség) készült egyik első fénykép, alul az űrszonda árnyékának részletével. (Kép: CNSA)

A sima leérkezést követően rendben kinyíltak a napelemtáblák és az antennák. A rover csak egy későbbi időpontban kel majd önálló útra.