Decemberben indul a Csang’e–4
(Rovat: Kína a világűrben, Távoli világok kutatói - 2018.08.28 07:15.)

Kína decemberben indítja a Csang’e–4 szondát a Holdhoz, az űrkutatás történetében először terveznek sima leszállást a Hold túlsó oldalán.

Kínai illetékesek a nemzetvédelmi tudományos, technológiai és ipari állami hivatal (SASTIND, State Administration of Science, Technology and Industry for National Defense) részéről egy Pekingben tartott sajtótájékoztatón augusztus közepén jelentették be a leszállóegység és holdjáró tervezett indítási időpontját. Bemutatták az űrszonda konfigurációját és meghirdették a küldetés holdjárója névadási pályázatát. (Utóbbira szeptember 5-ig várják az ötleteket, az eredményt októberben teszik közzé. Annyit viszont már tudni lehet, hogy a győztes a helyszínen nézheti a startot.)

A 2018. augusztus 15-i sajtótájékoztatón bemutatott számítógépes grafika a Csang’e–4 küldetés Hold felszínén álló holdjárójáról. (Kép: CASC)

A Csang’e–4-et az ország délnyugati részén fekvő Hszicsangból (Xichang) Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával indítják. Az űrszonda tudományos szempontból rendkívül érdekes területen, a hatalmas kiterjedésű Déli Pólus – Aitken-medencében fog leszállni, az előzetesen kijelölt lehetséges leszállóhelyek a Kármán Tódorról elnevezett Von Kármán-kráter környékén helyezkednek el. Feltételezhető, hogy a potenciális helyszínek közül már kiválasztották a ténylegeset, de még nem hozták nyilvánosságra.

A Csang’e–4 a sikeres kínai holdszonda sorozat folytatását jelenti. A Csang’e–1 2007-ben, a –2 2010-ben indult, majd 2013 decemberében a Csang’e–3 sima leszállást hajtott végre az Esők tengerében, ezzel Kína lett a harmadik ország, amelynek űreszköze leszállt a Holdra. A Csang’e–4 eredetileg a –3-as szonda tartalékának készült, de az előző küldetés sikere után eldöntötték, hogy minőségi előrelépést hajtanak végre, és megkísérelik a sima leszállást a Hold túlsó oldalán. Az űrszonda és a holdjáró felszereltsége hasonló elődjéhez, de néhány részletet az új küldetés igényeinek megfelelően módosítottak. A kínai holdprogram főtervezője elmondta a Xinhua állami hírügynökségnek, hogy a módosításokra elsősorban azért volt szükség, mert a Hold túlsó oldalán a terepi adottságok nehezebbek az innenső oldalhoz képest, továbbá a szonda csak egy reléholdon keresztül tud kapcsolatot tartani a Földdel.

A számítógépes grafika felülnézetben mutatja a holdjárót. (Kép: CASC)

A leszállóegység nemrég nyilvánosságra hozott számítógépes grafikáján jól látható az alacsony frekvenciájú spektrométer (LFS) antennája, amely a Hold túlsó oldalának rendkívül rádiócsendes környezetét igyekszik kihasználni. Emellett az egységre leszállókamera (LCAM) és felszínfigyelő kamera (TCAM) kerül, valamint helyet kap rajta a német fejlesztésű neutronmérő és doziméter (LND). A roverre a Csang’e–3 holdjárójához, a Jütu (Jáde nyúl) holdjáróhoz hasonlóan panorámakamera (PCAM) és a regolitot vizsgáló radar (LPR) kerül. Ez egészül ki a látható és infravörös tartományban működő képalkotó spektrométerrel (VNIS) és a svéd űrfizikai intézetben (Kiruna) fejlesztett, a semleges anyagok fejlett, kis analizátorával (ASAN). A küldetésen helyet kap egy biológiai kísérletcsomag, amelyet 28 kínai egyetem állított össze.

Számítógépes grafika a Csang’e–4 leszállóegységéről. (Kép: CASC)

A leszállóegység és a Föld közti összeköttetést a Csüecsiao (Queqiao) reléműhold biztosítja. A 4,2 méter átmérőjű antennával felszerelt szondát május 20-án Hszicsangból (Xichang) indították, a szonda június 14-én állt pályára a Föld–Hold-rendszer L₂ Lagrange-pontja körül, ahonnan folyamatos összeköttetést tud biztosítani a Csang’e–4 és a földi követőállomások közt. Az adattovábbításra a telemetriai kapcsolatot az S-sávban biztosítják, a leszállóegységgel és a roverrel a kommunikációt az X-sávban folytatják. A sajtókonferencián megerősítették, hogy a reléműhold kifogástalanul működik, így nincs akadálya a Csang’e–4 decemberi startjának.