Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Űreszköztemető
(Rovat: Kína a világűrben, A Szaljutok és a Mir , Az Űrállomás és Oroszország - 2017.12.09 08:15.)

Gyakran írjuk, hogy a nagyobb űreszközöket a Csendes-óceán déli része fölött léptetik be a sűrű légkörbe. Miért ott?

A kérdés most azért vált ismét időszerűvé, mert közeledik Kína első kísérleti űrállomásmodulja, a Tienkung-1 (Tiangong-1) „visszatérése”. Mint azt nemrég mi is megírtuk, a 2011-ben pályára állított modul már irányítatlanul kering a Föld körül, folyamatosan veszít pályamagasságából. Várhatóan hónapokon belül (a becslések szerint valamikor jövő január és április között) eléri azt a magasságot, ahol a légkör sűrűsége miatt lefékeződik. A sűrű légrétegekbe jutva felforrósodik, szétdarabolódik. Alkatrészei jórészt megsemmisülnek a légkörön való áthaladás közben, de nagy méretére való tekintettel lesznek olyan darabjai, amelyek elérik a felszínt is. Mivel a Tienkung-1 pályahajlása 42,8°-os, így földrajzi szélességben nem távolodik el az Egyenlítőtől ennél messzebb. Bárhová is essenek tehát a darabjai – minden valószínűség szerint egyébként lakatlan helyre –, Magyarország területét ez az esemény nem érintheti.

A Tienkung-1 fölött a tulajdonosai tehát már elvesztették ugyan a hatalmukat, de a legtöbb esetben a leesés előtt álló nagyméretű mesterséges égitestek (űrhajók, műholdak) még irányíthatók. Ilyenkor érdemes olyan hely fölött beléptetni ezeket a légkörbe, ahol a lehető legkisebb esélye van a felszínt elérő daraboknak arra, hogy anyagi kárt okozzanak vagy pláne emberéleteket veszélyeztessenek. A Földön az a hely, amely a szárazföldektől a legtávolabb esik, a Csendes-óceán déli része, a gyéren lakott Pitcairn-szigetektől mintegy 2700 km-re délre, Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Amerika között.


Térképen az űreszköztemető a Csendes-óceánban. (Kép: BBC / Google)

Az óceán feneke itt közel 1500 km2-nyi területen elszórva egy sor néhai űreszköz darabjait őrzi. A becslések szerint a számuk 260 fölöttire tehető, többségük orosz (szovjet) eredetű. Itt hevernek például az 1986-ban indított Mir űrállomás roncsai. A 120 tonnás komplexumnak semmi esélye nem volt elégni a légkörben, ezért 2001-ben a Csendes-óceán fölé irányították. Távoli halászhajókról láthatóak voltak az izzó meteorokként zuhanó darabjai.


Számítógépes szimuláció a légkörben felizzó és szétdarabolódó Mir űrállomásról. (Kép: Getty Images)

Évente több alkalommal ebben az űreszköztemetőben végzik a Nemzetközi Űrállmást (ISS) ellátó, sima leszállásra képtelen, elhasznált teherűrhajók is, megrakodva az ISS-en már feleslegessé vált felszerelésekkel és hulladékkal. Szerencsére senki nincs itt veszélyben, a területet a halászok is elkerülik, mivel az óceáni áramlások, a vízben levő tápanyag hiánya miatt itt viszonylag szegényes a tengeri élővilág.

A terület egyik jövőbeli illusztris „vendége” maga a Nemzetközi Űrállomás lesz. Most még nem lehet tudni, hogy mikor és pontosan milyen módon, de kétségtelenül itt fogják végezni az ISS moduljai is. Az űrállomás üzemeltetését jelenleg 2024-ig tervezik a nemzetközi partnerek, de szó van élettartamának további meghosszabbításáról. Ha majd eljön a vég, a 450 tonnás – a néhai Mir űrállomásnál közel négyszer nagyobb – komplexumot feltehetően több darabban semmisítik meg.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2018