Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Tienkung-1: április előtt vége
(Rovat: Kína a világűrben - 2017.08.11 07:15.)

Az első, 2011-ben felbocsátott kínai kísérleti űrállomásmodul néhány hónap múlva belép a sűrű légkörbe és megsemmisül.

A 8,5 tonnás starttömegű (azóta már az üzemanyagtól megszabadult) Tienkung-1 (Tiangong-1) végzete az egyelőre meglehetősen bizonytalan számítások szerint idén október és jövő április között teljesedhet be. Most a legvalószínűbbnek a februári „leesés” látszik. Nem véletlenül tettük a leesés szót idézőjelbe. Itt ugyanis arról van szó, hogy az alacsony pályán keringő űreszközök magassága a kicsi, de azért meglevő légellenállás miatt folyamatosan csökken. Ha ezt pályamódosító manőverekkel nem ellensúlyozzák, akkor egy idő után a szerkezet belép a sűrű légkörbe. Ott feldarabolódik, felforrósodik, és jórészt meg is semmisül, mielőtt bármi eljutna belőle a Föld felszínéig.

A Tienkung-1 esetében egy viszonylag nagy testről van szó, így okkal feltételezhető, hogy egyes darabjai átvészelik majd a légkörbe lépést és lejutnak a felszínig. Ez szokott történni például a Nemzetközi Űrállomásról elbocsátott, elhasznált teherűrhajókkal is. Azokat elővigyázatosságból a Csendes-óceán lakatlan déli területei fölött szokás bevezetni a légkörbe, hogy még véletlenül se okozzanak károkat a lezuhanó darabok. A kínai Tienkung-1 esete annyiban más, hogy az irányítók 2016 márciusában elvesztették vele a kapcsolatot. Természetesen nyomon követik, mi történik vele – egyelőre például még egyben van –, de arra nem lesz befolyásuk, hogy hol és mikor lépjen be a sűrű légkörbe.


A Tienkung-1 pályamagasságának alakulása az idő függvényében. A fűrészfogra emlékeztető mintázatot a rendszeres időközönként végzett pályamódosító manőverek okozzák. Jól látható, hogy 2015. december közepe, az utolsó pályaigazítás óta az űreszköz egyre alacsonyabb pályán kering. (Kép: Aerospace Corporation Center for Orbital and Reentry Debris Studies)

A Tienkung-1 jelenleg alig 330 km magasságban kering, ami naponta kb. 160 méterrel csökken. Mégsem egyszerű előre jelezni, hogy mikor éri el a megsemmisüléshez vezető magasságot. A Föld légkörének kiterjedése, a felső régiókban a sűrűsége időben változik, és az összetett alakú űrállomásmodulra ható közegellenállás sem könnyen számolható. Ahogy közeledik a vég, úgy pontosodnak majd az előrejelzések. De hogy mikor és hol történik majd a modul légkörbe lépése, azt egészen pontosan még közvetlenül az esemény előtt sem, inkább csak utána tudják majd megmondani.

Mindez nem jelenti azt, hogy különösebben tartanunk kellene a „leeséstől”. A Föld felszínének túlnyomó része óceánokkal és tengerekkel borított felület. Sőt a szárazföldi területek arányaiban nagyon kis részét foglalják el emberi települések. Hasonló események időről időre előfordultak az űrkutatás eddigi hat évtizedes történetében, és az elenyésző valószínűséggel összhangban eddig még semmilyen lakott helyre nem csapódott be űreszköz maradványa. (Az elmúlt évek néhány nagy visszhangot kapott esetéről a lap alján elérhető régebbi cikkeinkben olvashatnak. – A szerk.) Pánikra tehát nincs ok, még az is előfordulhat, hogy ha meg is marad valami a kínai űrállomásmodul alkatrészeiből, azok leérkezési helyét utólag sem fogják tudni pontosan megmondani – a darabok valahol észrevétlenül süllyednek az óceán fenekére. A kínai (és nem csak kínai) szakemberek mindenesetre folyamatosan figyelik a Tienkung-1 pályáját, az esemény közeledtével folyamatosan tájékoztatják a nemzetközi közvéleményt. Egy biztos: a pálya hajlásszögéből adódóan a 43° északi szélességnél magasabban és a 43° déli szélességi körtől délre fekvő területek semmiképp nem jöhetnek szóba. Így Magyarország egész területén pontosan nulla a valószínűsége, hogy bármi földet érne a Tienkung-1 maradványaiból.

A Tienkung-1 a kínai űrállomásprogram első nagy lépése volt. Összesen hat alkalommal dokkolt nála három kínai űrhajó, a személyzet nélkül, automatikus üzemmódban repülő Sencsou-8 (Shenzhou-8), valamint a kínai űrhajósokat vivő Sencsou-9 és -10.

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2020