GYORSHÍR: Úton a Hold felé a kínai űrszonda
(Rovat: Kína a világűrben - 2013.12.01 18:40.)

A Csang'e-3 (Chang'e-3) ma magyar idő szerint este fél hétkor startolt Hszicsangból.

A starthelyen a kínai holdszondát indító rakéta. (Kép: Xinhua/Zhu Sinan)

A Szecsuán tartományban fekvő egyik fő kínai űrközpontból egy Hosszú Menetelés-3B típusú hordozórakéta emelte a magasba a harmadik kínai holdszondát. Az indítási idő 18:30 volt, ez a helyszínen az időeltolódás miatt már éjfél utánra, december 2-án 1:30-ra esett. Míg a Csang'e sorozat előző két (2007-ben és 2010-ben indított) tagja a Hold körüli pályán dolgozott, addig a mostani űreszköz sima leszállást kísérel meg az égitest felszínén.

A Jütu (Yutu) nevet kapott, 140 kg-os kínai holdjáró. (Fantáziakép: CNSA)

A Csang'e-3 útja a Holdig öt napon át tart majd. A leszálló egység, rajta egy hatkerekű holdjáróval a Szivárvány-öbölben (Sinus Iridum) – a Hold tőlünk látható felének „bal felső” részén – ereszkedik majd le az égitest körüli pályáról, a tervek szerint december 14-én.

A nemzetközi együttműködés jegyében az Európai Űrügynökség (ESA) is rendelkezésre bocsátja a földi követőállomásait, hogy segítsen a kínai szakembereknek az űrszonda adatainak vételében és esetleges parancsok felküldésében, amikor az a Föld forgása miatt épp nem tartózkodik a kínai állomások látóterében. A két fő kínai földi állomás, ahonnan a leszállást követik és a rover működését vezérlik, az ország nyugati részén fekvő Kasi (Kashi) és az északkeleten található Csiamusze (Jiamusi) lesz. A holdjáró működése során is részt vesznek az ESA állomásai (a spanyolországi Cebreros és az ausztráliai New Norcia 35 m-es antennái) az űreszköz pontos pozíciójának folyamatos mérésében. Természetesen a kiterjedt kínai rádióteleszkóp-hálózat tagjaival is végeznek majd megfigyeléseket.

A legújabb kínai rádiótávcső, a Sanghaj mellett épült új 65 m-es antenna is részt vesz a Csang'e-3 programjában. (Kép: SHAO)