Űrvilág űrkutatási hírportál (http://www.urvilag.hu)

 

Majdnem ütközés
(Rovat: Katasztrófák ellen, Európai űrpolitika , SpaceX - 2019.09.06 07:15.)

A napi sajtóban itthon is hullámokat vert, hogy egy európai földmegfigyelő műholdnak ki kellett térnie a Starlink hálózat egyik tagja elől.

Az Európai Űrügynökség (ESA) szeptember 2-án jelentette be, hogy a szelek mérésére szolgáló tudományos műholdja, a tavaly augusztusban felbocsátott Aeolus pályáját kénytelen volt megváltoztatni. A kiváltó ok a SpaceX Starlink alacsony pályás távközlésiműhold-konstellációjának egyik tagja volt, amely a számítások szerint 1 ezrelékes valószínűséggel ütközött volna az ESA műholdjával. Ezt a kockázatot túl magasnak ítélték és ezért kitértek a lehetséges ütközés elől, ami egyrészt tönkretette volna az űreszközöket, másrészt nagy mennyiségű törmelékkel (űrszeméttel) szórta volna tele az alacsony Föld körüli pályák térségét.


Az egy évvel ezelőtt indított Aeolus a Föld körül. A műhold tervezett élettartama legalább 3 év. (Fantáziakép: ESA / ATG medialab)

A manőver a feltételezett (bár így is elég valószínűtlen) ütközés időpontja előtt kb. fél keringési pályával, vagyis a Föld túlsó oldala fölött történt. Ennek során némileg megemelték az Aeolus pályamagasságát.

Az ESA illetékese, Holger Krag másnap újságírói kérdésekre több részletet is elárult. Ezek szerint az űrügynökség szakemberei az Amerikai Légierőtől származó követési adatok alapján öt nappal az esemény előtt már tudtak az ütközésveszélyről. Tájékoztatták erről a Starlink rendszert üzemeltető amerikai SpaceX céget is. Végül a kockázatok elemzését követően a pályaváltoztató manőverről egy nappal a lehetséges műholdtalálkozás előtt döntöttek. Amióta az Aeolus elindult, ez volt vele az első ilyen elkerülő manőver.


A pályákat ábrázoló rajz szerint a Starlink konstelláció 44-es számú tagja jelentett veszélyt az Aeolus műholdra. Egymáshoz viszonyított sebességük 14,4 km/s volt. (Kép: ESA)

A SpaceX közleménye szerint augusztus 28-án szereztek tudomást az ütközésveszélyről, de akkor annak becsült valószínűsége még 1 az 50 ezerhez volt, ami nem kívánt beavatkozást. Amikor aztán a frissebb pályaadatok ennél több mint 50-szer nagyobb valószínűséget jósoltak, egy a belső tájékoztatási rendszerükben fellépett hiba miatt a Starlink operátorai nem értesültek a változásról. Az esetet mindenesetre vizsgálják, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló. Ha a SpaceX irányítója tudatában lett volna az üzenetváltásoknak, a teendőket egyeztette volna az ESA szakembereivel, és az elkerülő manővert sem feltétlenül az Aeolus műholddal végezték volna.

Emlékezetes, hogy a globális szélessávú internetszolgáltatásra készülő Starlink konstelláció első 60 tagja idén májusban indult. A start után a fényes műholdak okozta égi jelenség nagy feltűnést keltett, sokan aggódni kezdtek a csillagászati megfigyeléseket esetlegesen zavaró fényszennyezés és rádiófrekvenciás interferencia miatt, és szóba került az űrszemét problémája is. Ez különösen annak tudatában tűnik riasztónak, hogy a SpaceX terveiben egy évtizeden belül, a teljes kiépítés után 12 ezer (!) Starlink műhold szerepel. A mostani esemény az aggodalmaskodókat látszik igazolni. Ráadásul nem a Starlink az egyetlen tervezett nagy konstelláció...

Szeptember 2-án az Aeolus és a Starlink-44 (más jelöléssel AV, nemzetközi COSPAR azonosítója 2019-029AV) közelsége természetesen nem példa nélküli eset. A műhold-üzemeltetők rendszeresen, rutinszerűen végeznek elkerülő manővereket – legalábbis abban az esetben, ha tudnak, vagyis legalább az egyik szóban forgó űreszköz aktív és irányítható. Az üzemen kívüli műholdaknál, műhold- és rakétadaraboknál az ütközést elkerülni nem lehet, csak a szerencsében bízhatnak. A Földről való követést lehetővé tevő méretű darabok kb. 90%-a ebben a magasságban egyébként nem aktív, irányítható műhold, hanem passzívan keringő űrszemét. Nyilvánvaló, hogy minél több űreszköz kering a jövőben az alacsony pályák térségében, annál többször fordulhatnak elő ilyen nem kívánt találkozások. Emiatt az űrügynökségek már dolgoznak azon, hogy a mostanihoz hasonló „kézi” beavatkozások helyett automatikusan, a világűrbeli „közlekedési szabályok” és a pontos követési adatok ismeretében, mesterséges intelligencián alapuló döntésekkel kerüljék el a potenciálisan végzetes műholdtalálkozásokat. Talán az, ahogy az ESA tálalta a mostani eseményt, sem független attól, hogy rövidesen, az idei év végi miniszteri tanácsülésen támogatást szeretnének szerezni a tagországoktól a kozmikus veszélyeket kezelését célul kitűző programra...

A szóban forgó 44-es Starlink hold egyébként alacsonyabban repül, mint a legtöbb társa, amelyekkel egyszerre indult. Magassága 311 és 345 km között változik, míg a következő legalacsonyabbé 360 és 397 km között. (Az Aeolus pályája 308 és 314 km közötti magasságban húzódik.) A Starlink holdak indítás után 450 km magasba kerültek, ahonnan azóta a működésükre kijelölt magasságba, 550 km-re emelkedtek. A SpaceX júniusban bejelentette, hogy két űreszközével szándékosan olyan manőverekbe kezdett, amelyekkel tesztelheti azok sűrű légkörbe való vezetését és megsemmisítését. A Starlink-44 lehet az egyik ezek közül. (Egyébként a pályára állított 60 darab közül három Starlink műhold hamar tönkre is ment, azok most tehát irányítatlanul keringenek, egyre alacsonyabban, míg a légkörbe nem lépnek.)

Teljes verzióMinden jog fenntartva - urvilag.hu 2002-2019