Decemberi tűzgömb
(Rovat: Katasztrófák ellen - 2019.04.15 07:15.)

Műholdak örökítették meg, amint hatalmas tűzgömb robbant fel a Bering-tenger fölött.

Az esemény tavaly december 18-án, helyi idő szerint 11:48-kor történt, a robbanás ereje körülbelül tízszerese lehetett a hirosimai atombombáénak. Ez volt évszázadunk második legnagyobb erejű meteorrobbanása, energiája csak a 20–30 hirosimai bombával egyenértékű, 2013-as cseljabinszki robbanástól maradt el. Az eseménynek nem voltak szemtanúi, egyrészt mert a robbanás mintegy 500 km-re az amúgy is ritkán lakott Kamcsatkától keletre, a Bering-tenger fölött történt (58.6° É, 174.2° Ny), másrészt a tenger fölött zárt felhőtakaró helyezkedett el. A robbanást viszont észlelték a nukleáris robbanások detektálására alkalmas katonai műholdak, továbbá szerte a világon legalább 16 infrahangdetektor. Még érdekesebb viszont, hogy két műhold, a geostacionárius pályán keringő japán Himawari–8 és a felvételeivel híreinkben gyakran szereplő amerikai Terra meg tudta örökíteni a robbanás nyomait a felhőtakaró fölött, sőt a porcsóva felhőtakaróra vetett árnyéka is jól látható a felvételeken.

Egy kép a Himawari–8 japán geostacionárius műhold felvételeiből összeállított animációból, a 2018. december 18-án a Bering-tenger fölött a légkörbe hatoló meteor narancssárga nyomáról és a nyom által a felhőtakaróra vetett árnyékról. Becslések szerint az objektum 32 km/s sebességgel lépett be a légkörbe. (Kép: Japan Meteorological Agency)

A Himawari–8 tízpercenként készített felvételeinek kinagyított részletei, amelyekből a fenti animációt összeállították. (Kép: Japan Meteorological Agency)

A felvételeken narancssárgának látszó nyom mintegy másfél órán keresztül látható volt. Nem lehetett az éjszakai égbolton kis szerencsével szabad szemmel is megfigyelhető meteorvillanásokéhoz hasonló ioncsóva, mert az még a legfényesebb tűzgömbök esetén is néhány perc alatt szétoszlik. Peter Brown, a Nyugat-Ontariói Egyetem (Kanada) meteorkutatója szerint a narancsságra színű nyom annak köszönhető, hogy az esemény bekövetkeztekor alacsonyan, csak 11 fokkal a látóhatár fölött álló Nap fényéből a visszamaradt meteoritikus por szétszórta a kék sugarakat, ezért a műholdfelvételeken a por narancssárgának látszott.

A NASA Terra műholdjának felvétele a Bering-tenger fölött, 26 km magasságban felrobbant meteorról és a porcsóva árnyékáról. (Kép: NASA / GSFC / LaRC / JPL-Caltech, MISR Team)

Az adatok elemzése alapján a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a behatoló kozmikus test mintegy 10 méter átmérőjű lehetett, a Föld felszíne fölött mintegy 26 km-rel bekövetkezett robbanás ereje kb. 176 kilotonna TNT-ének felelt meg. Földet érő darabjai feltehetően a Bering-tengerbe hullottak. Ehhez hasonló méretű meteorok becslések szerint évszázadonként 3–4 alkalommal találják el a Földet. Ezzel és további hasonló jelenségekkel kapcsolatban részletes információk találhatók a NASA JPL Földközeli Objektumok (NEO, Near Earth Objects) Adatközpontja (CNEOS, Center for Near Earth Object Studies), tűzgömb és bolida oldalán (lásd a lenti linket).

Az 1988. április 15. és 2019. március 19. között észlelt tűzgömbök. A színek a jelenség nagyságát érzékeltetik, a függőleges skála a robbanás kilotonna TNT egyenértékben kifejezett erejének a logaritmusát, és az annak megfelelő színeket mutatja. Az adott időszak két legnagyobb energiájú jelensége a 2013-es cseljabinszki, és a tavaly decemberi Bering-tengeri tűzgömb volt. (Kép: Alex Chamberlin / JPL-Caltech)

Másfél hónappal később, idén február 1-jén Kubában egy jóval kisebb, csupán az 1 kilotonnás nagyságrendbe eső meteorit hullott, amely azonban a keltett hangrobbanással okozott nagy riadalmat.

Tudósítás a Kuba nyugati része fölött 2019. február 1-jén hullott meteorról. (Forrás: YouTube, CBS Miami)