Éhínség ellen műholddal
(Rovat: Katasztrófák ellen, Mezőgazdaság , Időjárás és előrejelzése - 2014.06.05 07:15.)

Avagy hogyan alkalmazzák egy elsősorban tudományos célra készült európai műhold méréseit gyakorlati feladatokra?

Az Európai Űrügynökség (ESA) Soil Moisture and Ocean Salinity (SMOS) nevű földmegfigyelő műholdja 2009 novemberében indult a tengervíz sótartalmának, valamint a szárazföldek esetén a talaj nedvességtartalmának mérésére. E a két mennyiség pontos ismerete globális lefedettséggel alapvető fontosságú a víz földi körforgásának megértéséhez, a klíma kutatásához. A sikeresen működő SMOS mikrohullámú sugárzásmérőjének adatait emellett már a szárazságok előrejelzésére, a termés pontosabb becslésére és az ezekhez kapcsolódó éhínségek megelőzésére is alkalmazzák.

Az SMOS a Föld körül. (Fantáziakép: ESA / AOES Medialab)

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (US Department of Agriculture, USDA) megbízásából olyan globális adatbázis készül, amely segít a rendkívüli időjárási helyzetek felmérésében, esetleges hatásuknak a megbecslésében, ami az egyes haszonnövények várható termését illeti. A világ mezőgazdasági termelésére vonatkozó előjelezéseiket havonta publikálják. Az információ nem csak a kereskedelemben és az árutőzsdéken érdekes. Eszközt ad a döntéshozók kezébe, amikor óvintézkedések meghozataláról vagy élelmiszersegély-szállítmányok megszervezéséről van szó.

Ha a szárazságról és az ezzel összefüggő terméskiesésről van szó, az előrejelzéshez fontos tudni, hogy a vegetációs időszakban a növények gyökérzónájában mekkora nedvességet tárol a talaj. Korábban ezt az információt meteorológiai mérések – a lehullott csapadék mennyisége és hőmérséklet – alapján igyekeztek megbecsülni, számítógépes modell segítségével. Az európai SMOS műhold mérései azonban közvetlen talajnedvesség-adatokkal szolgálnak, ráadásul olyan helyekről is, ahol a helyszíni meteorológiai mérések – kiépített állomáshálózat híján – nem is nagyon állnak rendelkezésre. Ilyen régió például Afrika déli része

Kísérletképpen az amerikai hatóságok elkezdték beépíteni előrejelző modellszámításaikba az SMOS adatokat is. A dél-afrikai elemzők visszajelzései szerint az eredmény kitűnő. Így az USDA globális mezőgazdasági előrejelzései, a szárazságok és hatásaik becslései pontosabbá váltak. Nem meglepő módon a javulás elsősorban olyan területeken tapasztalható, ahol eddig a felszíni mérési adatok hiányosak voltak. Általában ezek azok a vidékek is, ahol egy-egy terméskiesés a legnagyobb gondot okozza, nehezen kezelhető éhínség léphet fel. További előrelépés várható például még Afrika „szarva” vagy Dél-Amerikai térségében.

Talajnedvességi adatok Afrika déli részéről, 2014. április közepéről. Balra a kizárólag csapadékmérők adatai alapján készített, jobbra a műholdas adatok beépítésével származtatott térkép. A nagy, egész országnyi kiterjedésű fehér foltok eltüntetése mellett a fő eredmény, hogy a térbeli felbontás is sokkal jobbá válik. (Kép: USDA FAS)

Az SMOS feladata elsősorban tudományos kutatás volt, de a jelek szerint adatait sikeresen alkalmazzák gazdaságilag-társadalmilag hasznos operatív szolgáltatásokhoz is. Nem ez az élelmiszer-biztonsági alkalmazás az egyetlen példa a sokoldalú felhasználásra. Korábban már bebizonyosodott a mikrohullámú mérések haszna például a vékony tengeri jég felmérésében, az időjárás-előrejelzések megbízhatóságának javításában, vagy hurrikánok idején a felszín közeli szél sebességének becslésében.