A Fobosz-Grunt utolsó órái
(Rovat: Katasztrófák ellen, Oroszország és a Naprendszer - 2012.01.15 07:40.)

A start után Föld körüli pályán ragadt űrszonda a legutóbbi előrejelzések szerint feltételezhetően január 15-én este éri el a sűrűbb légrétegeket, és valahol Chile partjainál ér földet (pontosabban: vizet) a Csendes-óceánban – talán...

Az űreszköz az elmúlt napokban gyorsan veszített keringési magasságából. A Roszkoszmosz orosz űrügynökség híradásai szerint most úgy tűnik, hogy Dél-Amerika nyugati partvidékétől pár száz kilométerre érhetnek földet az űrszonda egyes darabjai.

A Roszkoszmosz által szombaton közzétett térképen pirossal jelölt pont a Fobosz-Grunt akkor számított legvalószínűbb földet érési helye, de a kékkel jelölt keringési pályákkal érintett területeken bárhol becsapódhat. (Kép: Roszkoszmosz)

Mint ahogyan erről már beszámoltunk, a több mint 13 tonnás szerkezet legnagyobb része várhatóan a földet érés előtt elég a sűrűbb légrétegekben. Az alumíniumból készült üzemanyagtartályok az elemzések szerint kb. 100 km-es magasságban már nem bírják tovább a hőterhelést, így a kb. 7,5 tonna tömegű mérgező hajtóanyaggal együtt megsemmisülnek.

A Fobosz-Grunt képe, melyet a németországi TIRA (Tracking and Imaging Radar) űrmegfigyelő radarberendezés készített január 10-én. A kép középső részén kivehetők a kinyitott napelemtáblák, alul pedig az üzemanyagtartályok. (Kép: Fraunhofer FHR)

Tekintve, hogy a légkörbe irányítatlanul érkező, majd tovább süllyedő űreszköz előre megjósolhatatlanul is viselkedhet, a pontos érkezési hely és időpont még mindig bizonytalan. A jelenleg érvényes legvalószínűbb becsapódási időpont magyar idő szerint 2012. január 15-én 18 óra 51 perc. Az előrejelzések pontosságát befolyásoló tényezők az atmoszféra sűrűsége, a belépő tárgy orientációja, és a felsőlégkörben uralkodó időjárási viszonyok. Ha a szonda egyes darabjai letörnek, a darabok eltérő pályán mozoghatnak tovább, és a földet érő, várhatóan kb. 200 kg-nyi törmelék szétszóródhat.

A 2011. novemberi 8-i sikeres indítás után az űreszköz ellipszispályára állt, melynek legmagasabb pontja 345 km, legalacsonyabb pontja pedig 207 km volt a Föld felszíne felett. A tervek szerint a keringési magasságot egy 11,5 perces hajtómű-üzemeltetéssel növelni szerették volna 4000 km-ig, majd a külső pályára kerülve az űreszközt egy második hajtóműindítással küldték volna a Mars irányába. Sajnos a két hajtóműindítás egyike sem sikerült, a rádiókapcsolat pedig gyakorlatilag a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem jött létre: az űrszonda irányíthatatlanná vált. Az alábbi ábra tanúsága szerint a Fobosz-Grunt pályájának földközeli pontjának magassága egy ideig nőtt, majd valamikor november 20-a után elkezdett csökkenni.

Az ellipszispályára állt Fobosz-Grunt legkisebb pályamagasságának változása a start óta, km-ben mérve. A grafikonon jól látható az év eleje óta egyre gyorsuló csökkenés. (Kép: Heavens-Above GmbH)

A képeken balra: a Fobosz-Grunt előrejelzett útvonala Chile partjainál. A földet érést helyi idő szerint 14:51-re becsülték, a szárazföldi területeket 4 perccel később érhetné el. Jobbra: ha a földet érés nem itt következik be, a további keringés során az űreszköz leghamarabb 33 perc múlva érheti el hazánk területét. (Képek: Heavens-Above GmbH)

Végül egy érdekes sorozatot ajánlunk figyelmükbe, amelyet a Marson jelenleg is működő amerikai Opportunity rover felvételeiből állítottak össze, a Fobosz-Grunt startját éppen egy évvel megelőzően. A felvételeken egy marsi részleges napfogyatkozást láthatunk, amelyet az orosz űrszonda eredeti célpontja, a Mars Phobos holdja idézett elő. A napfogyatkozás folyamata gyorsítva, 30 másodpercbe sűrítve látható.

A Phobos átvonulása a Nap előtt a Marsról nézve, 2010. november 9-én. (Videó: NASA / JPL / Cornell / Texas A&M)

Az érdeklődők a Fobosz-Grunt mozgását nyomon követhetik a Heavens-Above oldalán.

Aggodalomra nincs különösebb ok, annak az esélye, hogy az űrszonda darabjai lakott területre zuhanjanak és kárt okozzanak, továbbra is rendkívül kicsi!